LILLAFÜREDI SÉTÁK

2019 május 18

Mai programunkban egy kellemes és látványos sétát teszünk hazánk egyik legfestőibb helyén Lillafüreden és környékén. Varázslatos helyen járunk, ez a tündérek világa. Van itt mesebeli tó, csodás palota, őskohó és festői táj, barlangok és egy káprázatos vízesés, ahová akár kisvonattal is eljuthatunk. Induljunk hát el Tündérországba. 

A PROGRAMRA ELŐRE FEL KELL IRATKOZNI

Találkozás a Széna-téren - szemben a Mamut 2-vel - 6.15 órakor. Indulás 6.30 órakor.

Tervezett érkezés fél 10 - 10 óra között Újmassára, ahol a programunk kezdődik.

Első programunk a festői Garadna-völgyében lévő Fazola őskohó megtekintése lesz.

A Hámori-tó nyugati csücske és Újmassa között a Garadna-patak festői völgye őrizte meg hazánk egyetlen kohóipari műemlékét, a faszéntüzelésű nagyolvasztót, a Fazola-kohót, közismert nevén "őskohót". Az őskohóhoz hasonló ipari emlék Európában csak három található.

A kohó története a 18. századra nyúlik vissza. Fazola Henrik lakatos mester – akinek világhírű rokokó stílusú alkotásai Egerben találhatók – 1770-ben Miskolc-Ómassa területén, Mária Terézia engedélyével az általa felfedezett bányákra, illetve a térségben található hatalmas erdőségekre alapozva vasművet épített.

Fia Frigyes, aki kiemelkedő eredményeket ért el a hazai acélgyártás megteremtésében, előbb a Garadna-patak mentén 1810-1812 között megépített egy duzzasztógátat, mellyel létrejött a Hámori-tó, majd 1813-ban Újmassán egy korszerűbb kohót, vasművet telepített. A kohó, mely 1831-ben átépítésre került, az 1870-ben Miskolc és Diósgyőr között telepített vasgyár üzembe helyezése után, 1872-ben fejezte be működését.

A következő évtizedek során romba dőlt nagyolvasztót a diósgyőri kohászati üzemek hathatós támogatásával a XX. század közepén rekonstruálták, részben eredeti formájában helyreállították. Az építmény Magyarország legrégibb ipari műemlékeként vált közismertté hazánkban és határainkon túl.

A kohó mellett áll a Massa Múzeum és a műemlék vasverő.

A Kohászati Múzeumhoz tartozó újmassai Massa Múzeum a diósgyőr-hámori vasmű százéves történetét és a gyár életében fontos szerepet játszó Fazola-család tevékenységét mutatja be. A múzeum épülete mellett emelkedik az egyik legjelentősebb hazai ipari műemlék, az egyetlen fennmaradt nagyolvasztó: a „Fazola-kohó” tömbje. A rekonstruált vízikerekes vasverő (hámor) környéke gyakran zeng a nagykalapács ütéseitől, a csobogó Garadna-patak túloldalán pedig a vaskohászatban és a bányászatban működtetett gépi berendezések skanzenje vonja magára a látogatók tekintetét.

A múzeum által gondozott műemlék épületekben tárgyi emlékek, történeti és műszaki dokumentumok és szellemi örökségi elemek gazdag tárháza várja az érdeklődőket. Mindkét múzeumban turisztikai információs pont működik, melyek segítségével megismerhetők a vaskultúra magyarországi és szlovákiai emlékei. Az óvodásoktól a szépkorúakig minden korosztályt várnak a régió legnagyobb múltú műszaki múzeumaiban.

Belépőjegyek: Felnőtt: 600 Ft/fő Diák, nyugdíjas: 300 Ft/fő 

A múzeum megtekintése után ismét buszra szállunk és visszamegyünk Lillafüred központjába, a Palota szállóhoz.

A szálló megépítésének ötlete gróf Bethlen Andrástól származik, akit első látogatásakor elbűvölt a táj szépsége. A híres szálloda végül az első világháború után, 1927 és 1930 között épült fel, gróf Bethlen István kormányzósága alatt, Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban.
Mayer János, akkori földművelésügyi miniszter avatta fel Lillafüred nevezetességét.
A szálló egyik étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakított Mátyás-terem, ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják. Az épülettől a Szinva-források felé hatalmas park terül el, botanikai ritkaságokkal.
A szállóból a kilátás a Szinva patak völgyére és a Hámori-tóra nyílik.
A nagy teraszok, a főbejárat fölött emelkedő torony, az épület alatt kialakított függőkert mind a középkori hangulatot idézik.
A szálló számos neves, színvonalas rendezvénynek adott már otthont, mint például nagyszabású Anna-bálok, kongresszusok, filmhetek, illetve a József Attilának köszönhetően elhíresült (ez a meseszép táj adott ihletet az "Óda" című költeményéhez) Írói Hét is itt került megrendezésre.
Sajnos nem csak vidám és gondtalan időket látott a szálló. A második világháborúban ugyanis hadikórházzá alakították, ami igencsak megviselte a berendezést.
A megpróbáltatások után 40 évig üdülőként működött.
Ma a három terem, a Mátyás-, Hunyadi- és Nagy Lajos-terem étteremként működik.

Ha lehetőségünk lesz rá, az egyik - főleg a Mátyás étterembe - benézünk, mely festett ólomüveg ablakairól híres.

Szorosan a Palotaszálló kialakításához, külső megjelenéséhez kapcsolódnak a szálloda függőkertjei. Azt nem tudni, hogy a függőkertek kialakítása Lux Kálmán elképzelése volt, vagy Révay Ferencé. Minden esetre logikusnak látszott, hogy a kitermelt kőzetek és föld elhelyezését a hegyoldalban teraszok kialakításával oldják meg, a végeredmény pedig a Palotaszálló fontos látványeleme lett. A kitermelt kőzet maradék részét porrá őrölve a Hortobágy szikes talajának a javítására használták fel. Hámor felé az öt terasz 1929-re alakult ki. A teraszokat várfalszerű, lőréses kialakítású támfalakkal erősítették meg, lépcsők kötik össze, és sétára, kikapcsolódásra, pihenésre alkalmasak. A függőkerteket az államosításig kertész gondozta, és addig olyan növényzettel ültették be, amely – elsősorban magasságával – nem zavarta az épületegyüttes összhatását. A park növényzettel ellátására Majláthon díszkertészetet, a papírgyár fölött pedig csemetekertet alakítottak ki. A későbbi években, a gondozás hiánya miatt a növényzet elvadult, ami kedvezőtlenül befolyásolta a függőkertek látványát.

A szálloda főbejáratával szemközti lépcsősoron, egy kis teraszon, az 1933-as írótalálkozóra emlékezve emléktáblát helyeztek el 1969-ben, amit 1980-ban márványtáblára cseréltek. A vízesés közelében 2005-ben állították fel Varga Éva szobrászművész remek József Attila-szobrát, aminek az apropóját az adta, hogy a lillafüredi írótalálkozón részt vett József Attila is, és itt írta Óda című szerelmes költeményét. Felavatása óta minden év költészet napján koszorúzást rendeznek a szobornál. A sétányra – restaurálás után – 2001-ben helyezték át azt az emlékoszlopot, ami eredetileg a hámori országút mellett állt, és István főherceg látogatása emlékére készült.

A függőkertekben 2013 őszén tematikus teraszokat alakítottak ki (például zene, költészet, találkozások, virágok, szobrok, vízesés). A „szobrok teraszára” 2013 őszén új szobor is került, Varga Éva alkotása, Herman Ottó bronzszobra. Az „ifjúság teraszán” különböző figurális elemeket helyeztek el, Bencze Gábor szobrászművész műveit. A „zene teraszán” kamara- és kóruskoncertek számára alakítottak ki helyet. A teraszokat 2013 októberében adták át.

Az építkezések előtti beszámolók már említést tesznek a Szinva patak eredeti vízeséséről, ami a Palotaszálló építése, illetve a tereprendezési munkálatok elvégzése előtt a Garadna patakkal együtt ömlött a Hámori-tóba: „Ez a kincstári hámorosok által a duzzasztó-zárógát folytán keletkezett és ma is igen beválik…” A tóba valójában sok csermely is ömlött, de ezek jó része föld alatti vízfolyás volt. A tó északkeleti oldalán lévő zsilip a vizet az ún. kis vízesésbe vezette, s a Szinva keresztülfolyt a településen. 1928-ban a Szinvát mesterségesen kiképzett mederbe terelték, ez a meder adta a Palotaszálló parkjának határát, a víz pedig a sziklafalról lebukva alakította ki a körülbelül 20 méteres „nagy vízesést”. Manapság már ez „a” lillafüredi vízesés, ami a táj fontos és népszerű idegenforgalmi látványosságának számít. Manapság – ha a túlzottan száraz időjárás úgy kívánja – a tóból emelnek át ide annyi vizet, hogy a vízesés látványa megmaradjon. A szállót, illetve a függőkertet – az átalakításoknak megfelelően – két oldalról a Szinva és a Garadna határolja.

Lillafürednek két nevezetes barlangja van, - az anna barlang és a Szent István barlang. A két barlang más formában tárja a látogatók elé a titokzatos föld alatti világot. Ha időnkbe belefér, megnézhetjük mindkét barlangot, melyek vezetéssel látogathatók.

A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó, európai viszonylatban is jelentős és egyedülálló látványosság a lillafüredi Anna mésztufa-barlang. Hozzá hasonló csak hat létezik a egész világon. Ennek az az oka, hogy a mésztufa barlangok általában nem látogathatók, külön engedély kell a belépéshez. Az Anna-barlang kivételt képez, ezért hazánk egyedi természeti értéke.

A barlang különlegessége, hogy nem a megszokott kemény, tengeri eredetű mészkőben jött létre, hanem mésztufában. A Szinva-patak által több ezer éve szállított mész különleges mésztufa-alakzatokat formált, többek között növényekre kövült csipkéket is.

A barlang üregeit nem utólag oldotta, vájta a víz a befoglaló kőzetbe, hanem azzal egy időben keletkezett. A zegzugos termek mennyezetéről mészbevonatú moszat- és mohafonalak finom rojtozatú, megkövesedett függönye csüng alá. Helyenként apró forrásmészgöböcskék százezrei sorakoznak egymás mellé, másutt megkövesedett falevelek, fűszálak, faágak vagy ezek lenyomatai őrzik a közelmúlt évezredei növényvilágának emlékét. A kisebb üregek többsége az egykor kőzetbe temetett, hatalmas fatörzsek helyén képződött, miután azok elkorhadtak.

Az Anna-barlangot 1833-ban fedezték fel. Hamar népszerű turistalátványosság lett a 19. században, még Petőfi Sándor is járt benne 1847. júliusában. Egykor templomként és óvóhelyként is használták.

A barlang a Palotaszálló függőkertjének alsó teraszáról, a vízesés mellett nyílik. Teljes hossza 568 méter, amelyből 200 méter látogatható. A barlangban 28 ízeltlábú fajt, valamint simaorrú denevéreket és patkósorrú denevéreket figyeltek meg.

Belépőjegyek ára:

• Egész árú jegy: 1200 Ft/fő
• Kedvezményes jegy (nyugdíjas és gyermek): 800 Ft/fő

A fokozottan védett Szent István-barlang Lillafüreden, Miskolc központjától 3,5 km-re nyílik. Bejárata a Palota szállótól 500 m-re, az Eger-Miskolc műút mellett található. Járatainak összhossza 1043 m, függőleges kiterjedése 94 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága.

Az üreg középső-felső triász mészkőben, a Fehérkői mészkőformáció kőzetösszletében alakult ki. Első tudományos leírása és elnevezése Kadić Ottokár nevéhez fűződik, aki 1913-ban kötélhágcsóval ereszkedett le a barlangba.
A barlang járóútvonalainak kialakítását 1927-ben kezdték meg, és 1931 augusztusában nyitották meg a nagyközönség számára.

A barlang befoglaló kőzete jól karsztosodó középső-triász korú mészkő (Fehérkői Mészkő Formáció). Az üreg genetikáját tekintve forrásbarlang, melynek kialakulása a bejárat felett szintben kb. 250 m-rel magasabban elterülő Bükki Nagy-fennsík keleti peremén elhelyezkedő víznyelőbarlangokkal hozható összefüggésbe, vagyis az ott feltárt víznyelőbarlangok inaktív forrásbarlangja.
A barlang egy K-ÉK - Ny-DNy irányú fő hasadék mentén alakult ki, melyből közel merőlegesen, É-Ény irányban oldaljáratok ágaznak ki. A barlangnak a fennsíkperemen nyíló, az ország legmélyebb (-254 m) és a Bükk leghosszabb barlangjának számító István-lápai-barlanggal való összefüggése valószínűsíthető. A barlangok végpontjai között kb. 300 m körüli távolság adódik. Ugyanígy valószínűsíthető, hogy a Szent István-barlang aktív, vizet vezető alsó járatszakasza a Soltész-kerti-mésztufabarlang, mely főleg mésztufában alakult ki, és aktív forrásként működik egész évben. A nagy karsztárvizek során a kis szelvényű forrásbarlang nem képes a víz teljes mennyiségét felszínre vezetni, és a visszaduzzadás miatt válik ismét aktívvá a Szent István-barlang.

A legnagyobb cseppkőképződmény a Kupola-csarnokban a Megfagyott vízesés, mely a mennyezettől kezdve a talpig borítja a falat kb. 20x15 m felületen.
A barlang cseppkövekben gazdag, és annak ellenére, hogy 1931. évi megnyitását követően üzemszerűen mutatják be a nagyközönségnek, látványos, fejlődő cseppkövekben gazdag. A Szent István-barlang természetes bejárata a Kutya-lyuk, mely a hegyoldalban a völgytalp felett kb. 20 m-rel nyílik.

A világítási rendszer felújítása: európai uniós forrásból 2014-ben korszerűsítették a barlang 25 évvel ezelőtt kiépített világítási rendszerét. Az új, korszerű LED-es fényforrások védelmet nyújtanak a mohásodás ellen, és szebb látvánnyal is szolgálnak.

Jegyárak: Egész árú: 1200 Ft/fő Kedvezményes (nyugdíjas, gyermek): 800 Ft/fő

A lillafüredi barlangok túravezető kíséretében látogatható szakaszai kiépítettek, villanyvilágítással ellátottak, minden látogató számára utcai öltözetben, egész évben bejárhatók. A közlekedést korlátok, lépcsők és az egyenletes, vízmentesített sétautak segítik. A villanyvilágítás segíti a közlekedést, és a csodálatos barlangi képződményeket, a különleges oldásformákat is érvényre juttatja.

A Hámori-tó Lillafüred ékessége. A kb. 1,5 kilométer hosszú, 9 méter mély Hámori-tó természetes elődje a Szinva édesvízi mészkőlerakódása által visszaduzzasztott Fel-tó volt, amelyet először 1319-ben említett egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevél. A jelenlegi tó 1813-ban a Garadna-patak ipari vízhasznosítást célzó felduzzasztásával keletkezett, hazánk legrégibb tározó medencéje, amely 0,4 millió köbméter kapacitású. A tavat 14 állandó és 11 időszaki forrás táplálja.

Az 1700-as években épült ómassai kohó az 1810-es években már nem tudott tovább bővülni. Új helyén, Újmassán azonban nem volt megfelelő a vízbőség, ezért az újmassai kohó építésének megkezdésekor, 1810-ben a munkához szükséges vízierőről is gondoskodni kellett, amire a Hámor község felső végén levő Garadna- és Szinva-patakok összefolyása volt a legalkalmasabb. A mai tó létrehozása Fazola Frigyes nevéhez fűződik, aki a gátépítésben 1797-ben Selmecbányán szerzett jártasságot, ahol maga is részt vett az ottani tógát építésében.

Mire 1813-ban az új kohót Újmassán üzembe helyezték, a duzzasztással is elkészültek. Az így létesített Hámori-tó vizét az alatta épült műhelyek gépeinek meghajtására mind a túlfolyótól, mind a fenékzsiliptől tölgyfa csatornákon vezették, amelyek maradványai még az 1940-es években is láthatók voltak.

A Hámori-tavon 1932-1944 között cölöpökre épített strandfürdő várta a vendégeket, emellett a Palotaszálló az 1930-as évekbeli prospektusaiban vitorlázási lehetőségeket is kínált a tavon. Csónakázásra már a 19. században ide érkezőknek is lehetőségük nyílt, a téli időszakban pedig korcsolyázni is lehetett a befagyott tavon.

a Palotaszállóra és a környékrew a tó másik végéből nyílik a legszebb rálátás. Ha kedvünk tartjam körbe sétálhatjuk a tavat.

A további programajánlatokat akkor csináljuk meg, ha marad még rá idő.

Hermann Ottó emlékház

Herman Ottó egykori lillafüredi nyaralója, a Peleház 1898–1903 között épült, az akkoriban újonnan kialakított üdülőtelep részeként. Az épület 1951-ben került a miskolci múzeum kezelésébe, első állandó kiállítása 1964-ben nyílt meg. 2007-ben megtörtént az emlékház teljes felújítása.

A kiállítás két szobában mutatja be a múzeum névadójának életét, munkásságát, miskolci és hámori-lillafüredi kötődéseit. Az első terem enteriőrjében és vitrinjeiben szép számmal megtalálhatók a Peleház eredeti bútorai, illetve Herman Ottó személyes tárgyai, levelei, kéziratai is. A második teremben az utolsó magyar polihisztor tudományos tevékenységének bemutatása látható, szakterületenként külön egységekben, gazdag tárgyi illusztrációval és egy látványos halászati diorámával. Az emlékház kertje tavasztól őszig színes múzeumpedagógiai programok helyszíne.

Miskolc és Lillafüred környékének új attrakciója a Libegő.

 A Bükk hegység csodáira nyújt gyönyörű kilátást a magasból a Lillafüredi Libegő, mely a lillafüredi üdülőövezetből szállítja az utasokat Jávorhegyre, Bükkszentkereszt irányába. A kötélpályás felvonó amellett hogy környezetbarát, csendes és biztonságos, igazi turisztikai kuriózum is, hiszen útvonalán feltárul előttünk a régió számos Natura 2000 védelem alatt álló természeti szépsége is.

Az új drótkötélpályás felvonó 333 méterről indul és a 606 méter magasan fekvő hegyi állomásra szállítja az utasokat 1080 méter hosszan. Egyszerre több mint 180 ember gyönyörködhet a tájban a 16-18 perces menetidő alatt.

Hazaindulás a tervek szerint késő délután, érkezés az esti órákban.

Várható költésg: 9.100 Ft/fő

A belépők a helyszínen külön fizetendők

Jelentkezés: email: vandorbot11@gmail.com

 

Oldal: LILLAFÜREDI SÉTÁK
VÁNDORBOT TÚRACSAPAT - © 2008 - 2024 - vandorbot-turacsapat.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat