KÜLÖNLEGES TANYAVILÁG - BUGACPUSZTÁN ÁT TŐSERDŐBE
2018 szeptember 22
A Hortobágy mellett Bugacpuszta az Alföld másik nevezetes tájegysége, ahol a vidékre jellemző érdekes természeti látnivalók várnak az arra járó vándorra. Szikestavak, gazdag madárvilág, és különleges növényzet található ezen a vidéken. Külön buszos túránkon felfedezzük ennek a sajátos tájnak egy részét, majd elmegyünk a közeli Lakitelek-Tőserdőbe is.
A PROGRAMRA ELŐRE FEL KELL IRATKOZNI
A TÚRÁHOZ MIN. 12 FŐ JELENTKEZÉSE SZÜKSÉGES
Találkozás a Széna-téren a volán busz parkolójánál, - szemben a Mamut 2-vel, - 5.45 órakor. Indulás 6 órakor.
Közép-Európa egyik legnagyobb területű homokvidékének középső részén található a Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi területegysége. Programunk első állomása ez a különleges vidék, ahol szinte a Szahatában érezhetjük magunkat, - hatalmas homokbuckák vannak itt, különleges növénytársulással.
A több évszázados gazdálkodás ellenére a kiterjedt homokterületek természeti és kultúrtörténeti értékei mai napig fennmaradtak.
Fülöpháza és Kerekegyháza térségének fő természeti értéke a szél felhalmozó munkája nyomán kialakult, részben kötött futóhomok felületek, ill. néhány szabadon mozgó futóhomok felszín. Az itteni növénytársulást száraz homokpusztai gyepek uralják borókás – nyaras erdőtársulásokkal. Agrártörténeti és tájképi szemponttól az itteni tanyavilág az egykori külterjes gazdálkodás hagyományait őrzi. A térség legnagyobb ökológiai problémája az állandósult vízhiány, melyet a kiszáradt szikes tavak jól példáznak.
A térség fő vonzerejét a pusztai állattartás és a tanyasi gazdálkodás hagyományaira épülő turizmus hordozza. A térségben többek között a Rendek Ökogazdaság és tanyamúzeum (www.biotanya.hu) és a homokbuckák között megbúvó Somodi tanya (www.somoditanya.hu) különleges környezetben várja a vendégeket.
Mint oázis a sivatagban, úgy tűnik elő a puszta közepén a Rendek Tanya, mely Budapesttől 80, Kecskeméttől 20 km-re található Magyarország szívében. A Kiskunsági Nemzeti park részét képző szikes puszta, a csodálatos környezet megnyugvást nyújt helyben dolgozóknak, s az idelátogató kedves vendégeknek egyaránt.
Gazdaságunkat részben őseink birtokain élesztettük újra. 17 éve termesztünk őshonos és alternatív növényeket, tartunk őshonos állatokat. A közel 20 hektáros birtok közepén található meg az a tanyai épületegyüttes, melyben a lakóház, gazdasági épületek mellett Tanyamúzeum is áll. A szerteágazó szellemi és fizikai munkát 4 generáció látja el együtt. Három leánygyermekünk, vejünk, még az idős szüleink is segítenek. Feladatunknak tűztük ki a paraszti kultúra ápolását, tovább adását. Nálunk a vendég megismerheti az ősi munkaeszközöket, hagyományos étkezési, tartósítási eljárásokat. Röviden: a tartalmas, egészséges életet. Egyedi, helyben készített termékeket vásárolhat az, aki otthon is élvezni akarja a régi ízeket, a természetes ételeket. Bemutató gazdaságunk növényei, zöldséges kertje csábítják az idelátogatót. Ma már sajnos kevés az ilyen kert, mert specializálódtak a gazdák egy-egy termékre. Mi a sokféleséggel a biodiverzitás megőrzését akarjuk, s hogy ez a kultúra fenn maradjon. Kedves vendégeink a népi kultúrát, a hagyományos eljárással készült étkeket, friss zöldségeket, gyógynövényeket egyaránt élvezhetik gazdaságunkban. Együttműködve a BKKM-i Agrárkamarával, szomszéd gazdákkal, panziókkal, különleges, sokrétű kínálatot tudunk nyújtani.
Feledhetetlen élményt nyújt a pusztai táj, a Kiskunsági Nemzeti Park, a növény és állatvilág és az országban egyedülálló még működő Pusztai templom.
Tanyamúzeum A felső-kiskunsági tanyavilág tipikus paraszti épülete az a 3 osztatú, gangos, nádtetős ház, melyben őseink használati tárgyai vannak és működnek ma is. A szobában a kívülfűtős búboskemence adott és ad meleget, melyet a konyha felől raktak meg. Akárcsak nagyanyáink, napjainkban is kalácsot, kenyeret, húst sütünk benne. A konyhában lévő csikótűzhelyen pedig ma is megfő az étel. A kamrában a használati tárgyak fölött lógnak a mangalicából készült füstölt finomságok. A ház előtti tornácon találhatók a veterán motorok, amelyeket nagyszüleink használtak. A tágas udvaron padok, asztalok vannak, ahol kellemes nézelődni, s jó levegőt szívni, beszélgetni múltról, jelenről. Az udvari gépszínben, a gazdaságban használt eszközök láthatók, lovas ekétől a boronáig, illetve egyéb használati tárgyak.
Nem messze innen van egy másik tanya, - a Somodi tanya, - mely egy nádtetővel fedett magánfogadó. Éttermében különleges ételek kóstolhatók. Mi azonban csak rövid időre állunk meg itt, hogy elgyönyörködjünk a szép környezetben, a Puszta varázslatos szépségében. Az újraéledő Kondor-tó és a Puszta homokbuckáinak csodálatos látványa életre szóló élményt nyújt. A fogadó nevét az egykori tulajdonostól, a Somodi-családtól kapta.
A tanyavilág születése
Az Európában egyedülálló településszerkezet a történelmi fejlődésünk egyenes következménye. A XVI. században a török dúlások miatt megváltozott Magyarország településhálózata, s ez földrajzi helyzeténél fogva elsősorban az Alföldet érintette. Az addig sem túlságosan sűrűn lakott rónaság népessége megritkult, a kicsiny falvakat fölégették, a török elől az emberek a védelmet ígérő nagyobb falvakba menekültek.
A török megszállás alatt elnéptelenedett a táj, pusztává lett az Alföld. Ugyanakkor kialakultak a nagy kiterjedésű, viszonylag sok embert magukba fogadó parasztvárosok, nagy kiterjedésű falvak. Buda 1686-os felszabadítását követően aztán megindult az Alföld újra benépesítése. A mezővárosokból kirajzottak az emberek. Hogy a messze eső, elhagyatott földeket művelés alá tudják fogni, tanyát építettek. Kezdetben csupán nyári szállásként húzták föl a falakat, később, a gazdálkodási forma megváltozásával, a tanyák lakói végleg kiköltöztek a városokból. A tanyák építése különösen akkor kapott lendületet, amikor a rideg állattartást felváltotta a szántó-vető gazdálkodás, a növénytermesztés. A végső lökést a homoki szőlőtelepítés térhódítása adta. A XVIII. századra már virágzó tanyák színesítették a végeláthatatlan magyar Alföldet. A tanyákhoz rövidesen sajátos világ is társult. Megjelentek a félelmetes hírű betyárok, a szomjat és éhséget oltó csárdák. A legnagyobb tanyaközpont Szeged körül alakult ki, de jelentős lakott külterület keletkezett Kecskemét, Cegléd, Debrecen, Hódmezővásárhely, Szabadka, Nagykikinda körül is.
A tanyák megtekintése után sétát tehetünk a Báránypirosító tanösvényen, mely a félig kötött homokterületek geológiai, növény- és állattani jellemzőit mutatja be. A tanösvény hossza 2 és fél km.
Innen programunk következő helyszínére Hajósra megyünk, mely barokk kastélyáról és az egyedülálló Pincefaluról nevezetes.
Először a kastélyt nézzük meg, -ha sikerül tárlatvezetéssel.
Kastély története
1740 gróf Patachich Gábor kalocsai érsek felépíttette a hajósi kastély első változatát és melléképületeit. A kastély ekkor téglalap alaprajzú, egyemeletes középrésszel és földszintes – végein rézsút kapcsolt sarokpavilonos – oldalszárnyakkal ellátott épület volt. A kastély homlokzatainak ekkori színezése: rózsaszín falmezők, fehér tagozatok
1766. 08. 15. gróf Batthyány József érsek megbízásából gróf Grassalkovich Antal szerződést kötött a gödöllői Gföller Jakab építőmesterrel a kastély átépítésére
1766-67 átépítették a kastélyt: elkészültek az emeleti oldalszárnyak és a saroktornyok emeleti részei, új lépcsőház létesült, az északi és a déli homlokzatok középrizalitjain erkélyeket helyeztek el, a termek egységes szellemű barokk díszítőfestést kapnak. Az épület külseje egységesen fehér színezésű lett.
1907-08 Városy Gyula érsek az elődje, Haynald Lajos bíborosérsek által alapított gyermekotthont a kastélyban helyezte el, ehhez az épületet átalakították, új boltozatokat építettek, közfalakat bontottak el, az addig zsindelyfedésű tetőt cseréppel borították, és eltávolították az utcai homlokzat erkélyét is. Az átalakítás terveit Kikindai Aladár érsekuradalmi mérnök utasításai alapján Greiff József hajósi építőmester készítette el, a kivitelezést Salacz Sándor kalocsai kőművesmester végezte.
1990 a gyermekotthon felvette az intézményt megalapító Haynald Lajos bíborosérsek nevét
1998 a gyermekotthon kiköltözött a kastélyból, a keleti melléképületet 2009-ig használta az intézmény
2007 az épületen tetőhéjazat-cserét végeztek
2008 Bács-Kiskun megye EU-s pályázatot nyert a kastély turisztikai vonzerővé fejlesztésére
2009.09 – 2010. 07. a kastélyt teljes körűen felújították
2010.09. 24. a kastélyban megnyílt a Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont
A KASTÉLY FELÉPÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ TÖRTÉNETEK
A kastély felépítésével kapcsolatban azt beszélik, hogy magának Mária Teréziának építtette a kalocsai érsek a rezidenciát, mivel a királynő úgy tervezte, hogy látogatást tesz a kalocsai egyházmegyében, és a főpap szerette volna, ha az uralkodónő jól érzi magát ittléte alatt. (A hajósi idősek ma is Mária Terézia-kastélynak hívják az épületet.) A gondolatot tett követte, és a pompás kastély hamarosan el is készült. Mária Terézia a látogatását nyárra tervezte, viszont az volt a kívánsága, hogy szánon szeretné megtenni az utat Kalocsától Hajósig. Ennek sem volt akadálya: az érsek sóval szóratta be a két település között az utat. Ennek ellenére a látogatás mégis elmaradt, csak a hajósi emberek emlegetik máig, hogy a kastély két kapujának tetejét díszítő, női alakot ábrázoló szobrok valójában Mária Teréziát ábrázolják…
A régi korok leírásaiban is több érdekes adat maradt fenn az épületről, így Pesty Frigyes gyűjtésében a következőket olvashatjuk: „A mezőváros határában nincs nevezetesség, megemlítendő Patachich Gábor volt kalocsai érsek által Mária Terézia királynő tiszteletére 6 hét alatt épített kastély, a hozzátartozó Vadas és Fáczányos kertekkel, mely előbbiben dám vadak és vadsertések, az utóbbiban pedig fácánok tenyésztetnek.” (Természetesen a kastély 6 hét alatt történő felépítése csak legenda.)
TITKOS ALAGUTAK
A közelmúltban befejezett felújítási munkák idején a kastély udvarán előkerült egy „titkos alagút”, amely a barokk kori melléképülete alá vezet. A mintegy négy méter hosszú járat feltárása után kiderült, hogy ez az alagút egy kútban végződik, amelyben napjainkban is található víz. A melléképület alatti kút valószínűleg az érseki konyha vízvételezési lehetőségét biztosította egykor. Az előkerült alagút a felújítás során helyreállításra került, a látogatók le is mehetnek a járatba.
A kastély titkos alagútjairól természetesen a hajósi legendárium is sok történetet megőrzött. Az idős hajósiak más titkos alagutakról is mesélnek, ezek létezéséről azonban ez idáig nem került elő bizonyíték. Az egyik legenda szerint a kastély pincéjéből a Nepomuki Szent János-szoborig vezetett egy alagút, ahol a szent alakja alatt négy kőbe vésett arc látható, amelyek a négy égtáj felé néznek. Ha valaki tudta, hogy a szoborarcoktól hány lépést kell lépnie az égtájak felé, megtalálhatta a titkos alagút négy lejáratának egyikét.
A kastélyban több kiállítás is megtekinthető.
Belépő: Teljes ár: 1.200 Ft/fő; nyugdíjas: 600 Ft/fő. + az esetleges tárlatvezetési díj
A kastély megtekintése után Hajós másik nevezetességét, a Pincefalut keressük fel.
Magyarország legnagyobb pincefaluja a dél-alföldi régióban található, Hajós mellett. A Hajósi Pincefalu a népi építészet páratlan ékköve. Az Európában egyedülálló, dimbes-dombos pincefalu 24 kacskaringós utcából és mintegy 1200 pincéből áll.
A pincefalu története
A törökök kiűzése után, a kalocsai érsek dolgos sváb családokat telepített be az elnéptelenedett faluba. Egy 1700-as évek elejéről származó okirat szerint az első években jelentős adókedvezménnyel ösztönözte az új lakókat a szőlőtermesztésre. A mai pincefalu területén valószínűleg a 18. század végén, a 19. század elején kezdtek a helybéliek pincéket építeni. A falu melletti löszhát kiválóan alkalmas volt borospincék kialakítására. A 20. század elejére már 850 pincét tartottak számon.
A 20.század elején készültek azok a présházak, amelyek azóta műemlék jellegűek. Az épületek vályogfallal oromzatra tapasztott vesszőfonattal, legfelül aládeszkázott formában épültek.
A második világháború után Hajósról is kitelepítették a svábok nagy részét, a borospincék pusztulásnak indultak, de a 60-as évektől kezdtek visszatérni a sváb gazdák, és hihetetlen szorgalommal megállították a pusztulást, majd nagy nehezen újjá élesztették a pincefalut, a hagyományokat.
A pincefalu
A pincefalu településszerkezete egyedülálló: a présházak egy külön települést alkotva a gazdák lakóhelyétől teljesen elkülönülten – Hajós városától mintegy három kilométerre - helyezkednek el. Hangulatos utcákat alkotnak az egymás mellett sorakozó borospincék.
A pincék átlagosan 25-30 méter mélyen nyúlnak a löszbe, hőmérsékletük évszaktól függetlenül 10-14 Celsius-fok, ezért kiváló borok érlelődnek bennük. Ezek a mesterségesen létrehozott "pincelyukak" többnyire boltívesek, téglával kirakottak.
A löszfalba vájt "pincelyukak" fölé présházakat építettek, melyek azon kívül, hogy itt dolgozzák fel a szőlőt, üde színfoltjai a falunak, és kellemes kikapcsolódást nyújtanak a vendégeknek. Hangulatos utcáiban sétálva lehetőség van pincelátogatásra és a pincében érlelődő borok kóstolására.
A sváb jelleg a történelem viharai ellenére máig megmaradt, és a legújabb építésű pincék is őrzik az ottani hagyományokat, amelyek a legújabb fesztiválok programjainak is szerves részét képezik, elég csak az ide látogató németországi vendégekre és fellépőkre gondolni.
Borok
A hajósi pincék jellegzetes borai a fehérek közül a chardonnay és a cserszegi fűszeres, a vörösök közül pedig a cabernet sauvignon, a kékfrankos és a kadarka. A hajósi borvidék talaja szerkezetében megegyezik az innen nem messze fekvő szekszárdi borvidék talajával. Ha időnkbe belefér, beiktathatunk egy rövid borkóstolást is.
Folytatva utunkat, következő programunk Bugacpusztán a Pásztormúzeum megtekintése lesz. Ide a tervek szerint lovaskocsival megyünk el.
Bugac a legismertebb magyar puszták egyike, máig az őshonos magyar háziállattartás egyik központi területe. A Kiskunsági Nemzeti Park része, ahol a kiemelkedő természeti értékű ősborókás mellett homoki erdők és homokpuszták, mocsarak, lápok, nedves kaszálók és szikes puszták váltakoznak. A táj képe sok helyen még ma is az egykori erdős pusztákat idézi. A bugaci pusztán az idelátogató turisták ma is megtekinthetik az ősi foglalkozásból, a pásztoréletből fennmaradt tárgyi emlékeket, s az idegenforgalmi idényben a napi bemutatókon látható a puszta ötös, a csikós élet, az ősi állatfaj, a magyar szürkemarha, a ménes és a rackanyáj is.
1975-ben épült meg Kerényi József - a szárazmalmokat idéző - terve alapján a Bugaci Pásztormúzeum, mely azóta is a nemzeti park leglátogatottabb kiállító egysége. A nomád pásztorélet hagyományos eszközeit a kiskun-félegyházi Kiskun Múzeum kölcsönözte. A kör alakú bemutató tér közepén álló címerfa a legelőterület jelzésére szolgált. Mellette az egyetlen épen maradt eleséges taliga látható. A tárlókban fából, csontból, bőrből, illetve fémből készült használati tárgyak, népi hangszerek láthatók. A kontyos kunyhó köré félkörívben elhelyezett enteriőr a pásztorszállások hangulatát idézi. A diorámákban a bugaci puszta és a homoki erdők élővilága elevenedik meg. A múzeum anyagából kitekintve a pusztai táj panorámája tárul elénk, természetes hátteret adva a kiállítás anyagának.
Belépő: Teljes ár: 1.700 Ft/fő; nyugdíjas: 1.200 ft/fő. Mindkét esetben a belépő ára kocsikázással együtt értendő, a Karikás csárdától.
A bugaci program után elhagyjuk a puszta vidékét és Tiszaalpárra megyünk, ahol az Árpád-kori falut nézzük meg.
A Tiszaalpáron a Millennium alkalmából felépített Árpád-kori falurekonstrukció a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg. Az eredetihez képest kissé zsúfolt formában, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el. A felépített falurészlet két gazdasági egységet alkot, ahol a mindennapi élet, illetve az állattartás építményei láthatók. A félig földbe mélyített nád vagy földfedésű veremház - mely Árpád-kori népi építészetünk leggyakoribb típusa - a XX. század elején, sőt még később is megtalálható volt falvainkban. A házak berendezése igen egyszerű, így minden lakóházban volt kemence, ülőgödör, és feltehetően polcok is. A mindennapi élet tartozéka még a házakon kívül épített, úgynevezett külső kemence. Ezeket miként a veremházakat szintén a földbe mélyítették. A külső kemencéket főleg sütésre használták, de alkalmazták szárításra és aszalásra is. Az állattartás emlékei a különböző méretű és formájú vesszőfonatos karámok. Ezek többnyire kör vagy nyégyszög alakuak voltak. A falvak vízellátását kutak biztosították, bár falvaink többsége víz mellé települt. A skanzenben egy fonott vesszőbéléses kút is látható. A gabona tárolására különböző nagyságú és alakú földbe ásott vermeket használtak. Amikor a tárolóvermek tönkrementek hulladékgödörként szolgáltak. A rekonstuált település házai és azok berendezése, valamint a ház körüli élet eszközei a korabeli hétköznapokat tárják a látogatók elé.
Fakultatív sétát lehet tenni a 300 méter hosszú Várdomb tanösvényen, melynek során ismertető táblák mutatják be az egykor a Vatya-kultúra népe által épített földvár maradványait.
Innen a Homokhátság valamint a Tisza-völgy találkozásánál lévő Lakitelek-Tőserdőbe megyünk. Ez a terület is a Kiskunsági Nemzeti Park része, - azonban a vidék a Tisza jellegzetes ártéri jellemzőit viseli magán, - a Tisza innen 3 km-re van.
Lakitelek egyik különleges nevezetessége a Népfőiskola, ahol megnézzük a maga nemében egyedülálló Emigrációs Gyűjteményt.
Szükségünk van történelmünk megismerésére, mert csak úgy vagyunk képesek sorsunkat alakítani, ha tisztában vagyunk a közelmúlt valódi történetével. Gyűjteményünk kezdetektől fogva a fent megfogalmazott gondolat jegyében formálódik. Az összegyűjtött írásos és tárgyi dokumentumokon keresztül megmutatjuk érdeklődő látogatóinknak az emigráció több évtizedes küzdelmét. A gyűjtemény elsődleges célja továbbra is, a már meglévő kapcsolatok fenntartása és újak keresése, annak érdekében, hogy a magyar emigráció munkája, történetének minden láncszeme gazdagítsa a magyar történelmi korok eseményeit. Az emigráció küzdelmes, embert próbáló munkája tárgyi bizonyítékainak gyűjtése ugyanolyan fontos, mint a kezdetekkor.Gyűjteményünket ez évben is sokan felkeresték, továbbra is biztos pont az adományozóknak, az adományok fennmaradásának. Könyvtári állományunk fokozatosan bővül, folyóirat állományunk, a ma is megjelenő lapok közül 24 féle rendszeresen érkező kiadvánnyal gyarapodott, mellette továbbra is érkeznek évekkel, évtizedekkel korábban kiadott sajtóorgánumok és egyéb emigrációs dokumentumok. Az írott dokumentumokon túl video-filmekkel és hangkazettákkal is gyarapodik a gyűjtemény, melyek magyar ünnepi események, évfordulós megemlékezések, előadások közvetítői. Látogatóink, hallgatóink, szálló vendégeink nagy előszeretettel és érdeklődve tekintik meg, s hallgatják, nézik meg ezeket az audiovizuális dokumentumokat is. A Népfőiskola legismertebb épülete a Kölcsey-ház, melynek 200 személyes konferenciateremben Ferencz Béla fafaragó életmű kiállítása, a nyári képzőművészeti táborok alkotóinak festményei, valamint az épület emeleti részében az Emigráció a hazáért című állandó kiállítás kapott helyet. A Bolyai ház emeletén vendégszobák, alsó részében pedig a Rendszerváltó Archívum található. A gyűjteményben ezernél több irattári doboz, 800 hangkazetta és több mint 300 videokazetta valamint Lezsák Sándor gyűjteménye, a lakiteleki találkozók, a szamizdatos irodalom, a demokratikus ellenzék és az MDF történetének első éveit dokumentáló anyagok őrzik az elmúlt negyedszázad ellenzéki megnyilvánulásait és a rendszerváltó történéseket. A Rendszerváltó Archívum továbbra is gyűjti az elmúlt évtizedek rendszerváltó dokumentumait: plakátot, röplapot, újságokat, hang- és videokazettákat, visszaemlékezéseket, jegyzőkönyveket, tanulmányokat, valamint a tárgyi emlékeket (bélyegző, karszalag, ajándéktárgyak stb.). Ezeken kívül még több épület és a Szent István kápolna tartozik a komplexumhoz. A Szent istván kápolnát Lezsák Sándor és felesége 1997-ben István fejedelemségének 1000. évében építtette. Itt van a Keresztény és a Nemzeti Panteon is.
Tőserdő közkedvelt kirándulóhely, melynek nevezetes látnivalója a kastély, ami napjainkban szállóként működik. A Holt Tisza partján, csendes, nyugodt erdei környezetben, háborítatlan „őserdő” közepén várja vendégeit a patinás vendégház.
A kastélyt kívülről tujuk megnézni, - tehetünk egy rövid sétát a romantikus Holt-Tisza partján.
Túránk itt véget ér, elindulunk hazafelé. Tervezett érkezés Bp Széna-térre az esti órákban.
Utazás mikrobusszal.
Várható költség: 8.900 Ft/fő. (Tartalmazza az utazás, - busz útdíj, stb) költségét. Kevesebb fő jelentkezése esetén az ár emelkedik!
A feltüntetett belépő árak tájékoztató jellegűek és a helyszínen külön fizetendők.
Érdeklődés, jelentkezés: vandorbot11@gmail.com