VÁNDORBOT TÚRACSAPAT

Aktuális túráink, útjaink, - leírások, fotók a lezajlott túrákról

KÜLÖNLEGES TANYAVILÁG - BUGACPUSZTÁN ÁT TŐSERDŐBE

2018 szeptember 22

A Hortobágy mellett Bugacpuszta az Alföld másik nevezetes tájegysége, ahol a vidékre jellemző érdekes természeti látnivalók várnak az arra járó vándorra. Szikestavak, gazdag madárvilág, és különleges növényzet található ezen a vidéken. Külön buszos túránkon felfedezzük ennek a sajátos tájnak egy részét, majd elmegyünk a közeli Lakitelek-Tőserdőbe is. 

A PROGRAMRA ELŐRE FEL KELL IRATKOZNI

A TÚRÁHOZ MIN. 12 FŐ JELENTKEZÉSE SZÜKSÉGES

Találkozás a Széna-téren a volán busz parkolójánál, - szemben a Mamut 2-vel, - 5.45 órakor. Indulás 6 órakor.

Közép-Európa egyik legnagyobb területű homokvidékének középső részén található a Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi területegysége. Programunk első állomása ez a különleges vidék, ahol szinte a Szahatában érezhetjük magunkat, - hatalmas homokbuckák vannak itt, különleges növénytársulással.

A több évszázados gazdálkodás ellenére a kiterjedt homokterületek természeti és kultúrtörténeti értékei mai napig fennmaradtak.
Fülöpháza és Kerekegyháza térségének fő természeti értéke a szél felhalmozó munkája nyomán kialakult, részben kötött futóhomok felületek, ill. néhány szabadon mozgó futóhomok felszín. Az itteni növénytársulást száraz homokpusztai gyepek uralják borókás – nyaras erdőtársulásokkal. Agrártörténeti és tájképi szemponttól az itteni tanyavilág az egykori külterjes gazdálkodás hagyományait őrzi. A térség legnagyobb ökológiai problémája az állandósult vízhiány, melyet a kiszáradt szikes tavak jól példáznak.
A térség fő vonzerejét a pusztai állattartás és a tanyasi gazdálkodás hagyományaira épülő turizmus hordozza. A térségben többek között a Rendek Ökogazdaság és tanyamúzeum (www.biotanya.hu) és a homokbuckák között megbúvó Somodi tanya (www.somoditanya.hu) különleges környezetben várja a vendégeket.

Mint oázis a sivatagban, úgy tűnik elő a puszta közepén a Rendek Tanya, mely Budapesttől 80, Kecskeméttől 20 km-re található Magyarország szívében. A Kiskunsági Nemzeti park részét képző szikes puszta, a csodálatos környezet megnyugvást nyújt helyben dolgozóknak, s az idelátogató kedves vendégeknek egyaránt.
Gazdaságunkat részben őseink birtokain élesztettük újra. 17 éve termesztünk őshonos és alternatív növényeket, tartunk őshonos állatokat. A közel 20 hektáros birtok közepén található meg az a tanyai épületegyüttes, melyben a lakóház, gazdasági épületek mellett Tanyamúzeum is áll. A szerteágazó szellemi és fizikai munkát 4 generáció látja el együtt. Három leánygyermekünk, vejünk, még az idős szüleink is segítenek. Feladatunknak tűztük ki a paraszti kultúra ápolását, tovább adását. Nálunk a vendég megismerheti az ősi munkaeszközöket, hagyományos étkezési, tartósítási eljárásokat. Röviden: a tartalmas, egészséges életet. Egyedi, helyben készített termékeket vásárolhat az, aki otthon is élvezni akarja a régi ízeket, a természetes ételeket. Bemutató gazdaságunk növényei, zöldséges kertje csábítják az idelátogatót. Ma már sajnos kevés az ilyen kert, mert specializálódtak a gazdák egy-egy termékre. Mi a sokféleséggel a biodiverzitás megőrzését akarjuk, s hogy ez a kultúra fenn maradjon. Kedves vendégeink a népi kultúrát, a hagyományos eljárással készült étkeket, friss zöldségeket, gyógynövényeket egyaránt élvezhetik gazdaságunkban. Együttműködve a BKKM-i Agrárkamarával, szomszéd gazdákkal, panziókkal, különleges, sokrétű kínálatot tudunk nyújtani.
Feledhetetlen élményt nyújt a pusztai táj, a Kiskunsági Nemzeti Park, a növény és állatvilág és az országban egyedülálló még működő Pusztai templom.

Tanyamúzeum                                                                                              A felső-kiskunsági tanyavilág tipikus paraszti épülete az a 3 osztatú, gangos, nádtetős ház, melyben őseink használati tárgyai vannak és működnek ma is. A szobában a kívülfűtős búboskemence adott és ad meleget, melyet a konyha felől raktak meg. Akárcsak nagyanyáink, napjainkban is kalácsot, kenyeret, húst sütünk benne. A konyhában lévő csikótűzhelyen pedig ma is megfő az étel. A kamrában a használati tárgyak fölött lógnak a mangalicából készült füstölt finomságok. A ház előtti tornácon találhatók a veterán motorok, amelyeket nagyszüleink használtak. A tágas udvaron padok, asztalok vannak, ahol kellemes nézelődni, s jó levegőt szívni, beszélgetni múltról, jelenről. Az udvari gépszínben, a gazdaságban használt eszközök láthatók, lovas ekétől a boronáig, illetve egyéb használati tárgyak.

Nem messze innen van egy másik tanya, - a Somodi tanya, - mely egy nádtetővel fedett magánfogadó. Éttermében különleges ételek kóstolhatók. Mi azonban csak rövid időre állunk meg itt, hogy elgyönyörködjünk a szép környezetben, a Puszta varázslatos szépségében. Az újraéledő Kondor-tó és a Puszta homokbuckáinak csodálatos látványa életre szóló élményt nyújt. A fogadó nevét az egykori tulajdonostól, a Somodi-családtól kapta.

A tanyavilág születése
Az Európában egyedülálló településszerkezet a történelmi fejlődésünk egyenes következménye. A XVI. században a török dúlások miatt megváltozott Magyarország településhálózata, s ez földrajzi helyzeténél fogva elsősorban az Alföldet érintette. Az addig sem túlságosan sűrűn lakott rónaság népessége megritkult, a kicsiny falvakat fölégették, a török elől az emberek a védelmet ígérő nagyobb falvakba menekültek.
A török megszállás alatt elnéptelenedett a táj, pusztává lett az Alföld. Ugyanakkor kialakultak a nagy kiterjedésű, viszonylag sok embert magukba fogadó parasztvárosok, nagy kiterjedésű falvak. Buda 1686-os felszabadítását követően aztán megindult az Alföld újra benépesítése. A mezővárosokból kirajzottak az emberek. Hogy a messze eső, elhagyatott földeket művelés alá tudják fogni, tanyát építettek. Kezdetben csupán nyári szállásként húzták föl a falakat, később, a gazdálkodási forma megváltozásával, a tanyák lakói végleg kiköltöztek a városokból. A tanyák építése különösen akkor kapott lendületet, amikor a rideg állattartást felváltotta a szántó-vető gazdálkodás, a növénytermesztés. A végső lökést a homoki szőlőtelepítés térhódítása adta. A XVIII. századra már virágzó tanyák színesítették a végeláthatatlan magyar Alföldet. A tanyákhoz rövidesen sajátos világ is társult. Megjelentek a félelmetes hírű betyárok, a szomjat és éhséget oltó csárdák. A legnagyobb tanyaközpont Szeged körül alakult ki, de jelentős lakott külterület keletkezett Kecskemét, Cegléd, Debrecen, Hódmezővásárhely, Szabadka, Nagykikinda körül is.

A tanyák megtekintése után sétát tehetünk a Báránypirosító tanösvényen, mely a félig kötött homokterületek geológiai, növény- és állattani jellemzőit mutatja be. A tanösvény hossza 2 és fél km.

Innen programunk következő helyszínére Hajósra megyünk, mely barokk kastélyáról és az egyedülálló Pincefaluról nevezetes. 

Először a kastélyt nézzük meg, -ha sikerül tárlatvezetéssel.

Kastély története

1740 gróf Patachich Gábor kalocsai érsek felépíttette a hajósi kastély első változatát és melléképületeit. A kastély ekkor tégla­lap alaprajzú, egyemeletes középrésszel és földszintes – végein rézsút kapcsolt sarokpavilonos – oldalszárnyakkal ellátott épü­let volt. A kastély homlokzatainak ekkori színezése: rózsaszín falmezők, fehér tagozatok

1766. 08. 15. gróf Batthyány József érsek megbízásából gróf Grassalkovich Antal szerződést kötött a gödöllői Gföller Jakab építőmesterrel a kastély átépítésére

1766-67 átépítették a kastélyt: elkészültek az emeleti oldal­szárnyak és a saroktornyok emeleti részei, új lépcsőház léte­sült, az északi és a déli homlokzatok középrizalitjain erkélye­ket helyeztek el, a termek egységes szellemű barokk díszítőfes­tést kapnak. Az épület külseje egységesen fehér színezésű lett.

1907-08 Városy Gyula érsek az elődje, Haynald Lajos bíborosérsek által alapított gyermekotthont a kastélyban he­lyezte el, ehhez az épületet átalakították, új boltozatokat építet­tek, közfalakat bontottak el, az addig zsindelyfedésű tetőt cse­réppel borították, és eltávolították az utcai homlokzat erkélyét is. Az átalakítás terveit Kikindai Aladár érsekuradalmi mérnök utasításai alapján Greiff József hajósi építőmester készítette el, a kivitelezést Salacz Sándor kalocsai kőművesmester végezte.

1990 a gyermekotthon felvette az intézményt megalapító Haynald Lajos bíborosérsek nevét

1998 a gyermekotthon kiköltözött a kastélyból, a keleti mellék­épületet 2009-ig használta az intézmény

2007 az épületen tetőhéjazat-cserét végeztek

2008 Bács-Kiskun megye EU-s pályázatot nyert a kastély tu­risztikai vonzerővé fejlesztésére

2009.09 – 2010. 07. a kastélyt teljes körűen felújították

2010.09. 24. a kastélyban megnyílt a Hajósi Érseki Kastély Lá­togatóközpont

A KASTÉLY FELÉPÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ TÖRTÉNETEK

A kastély felépítésével kapcsolatban azt beszélik, hogy magának Mária Teréziának építtette a kalocsai érsek a rezidenciát, mivel a királynő úgy tervezte, hogy látogatást tesz a kalocsai egyházmegyében, és a főpap szerette volna, ha az uralkodónő jól érzi magát ittléte alatt. (A hajósi idősek ma is Mária Terézia-kastélynak hívják az épületet.) A gondolatot tett követte, és a pompás kastély hamarosan el is készült. Mária Terézia a látogatását nyárra tervezte, viszont az volt a kívánsága, hogy szánon szeretné megtenni az utat Kalocsától Hajósig. Ennek sem volt akadálya: az érsek sóval szóratta be a két település között az utat. Ennek ellenére a látogatás mégis elmaradt, csak a hajósi emberek emlegetik máig, hogy a kastély két kapujának tetejét díszítő, női alakot ábrázoló szobrok valójában Mária Teréziát ábrázolják…

A régi korok leírásaiban is több érdekes adat maradt fenn az épületről, így Pesty Frigyes gyűjtésében a következőket olvashatjuk: „A mezőváros határában nincs nevezetesség, megemlítendő Patachich Gábor volt kalocsai érsek által Mária Terézia királynő tiszteletére 6 hét alatt épített kastély, a hozzátartozó Vadas és Fáczányos kertekkel, mely előbbiben dám vadak és vadsertések, az utóbbiban pedig fácánok tenyésztetnek.” (Természetesen a kastély 6 hét alatt történő felépítése csak legenda.)

TITKOS ALAGUTAK

A közelmúltban befejezett felújítási munkák idején a kastély udvarán előkerült egy „titkos alagút”, amely a barokk kori melléképülete alá vezet. A mintegy négy méter hosszú járat feltárása után kiderült, hogy ez az alagút egy kútban végződik, amelyben napjainkban is található víz. A melléképület alatti kút valószínűleg az érseki konyha vízvételezési lehetőségét biztosította egykor. Az előkerült alagút a felújítás során helyreállításra került, a látogatók le is mehetnek a járatba.

A kastély titkos alagútjairól természetesen a hajósi legendárium is sok történetet megőrzött. Az idős hajósiak más titkos alagutakról is mesélnek, ezek létezéséről azonban ez idáig nem került elő bizonyíték. Az egyik legenda szerint a kastély pincéjéből a Nepomuki Szent János-szoborig vezetett egy alagút, ahol a szent alakja alatt négy kőbe vésett arc látható, amelyek a négy égtáj felé néznek. Ha valaki tudta, hogy a szoborarcoktól hány lépést kell lépnie az égtájak felé, megtalálhatta a titkos alagút négy lejáratának egyikét.

A kastélyban több kiállítás is megtekinthető.

Belépő: Teljes ár: 1.200 Ft/fő;  nyugdíjas: 600 Ft/fő. + az esetleges tárlatvezetési díj

A kastély megtekintése után Hajós másik nevezetességét, a Pincefalut keressük fel.

Magyarország legnagyobb pincefaluja a dél-alföldi régióban található, Hajós mellett.  A Hajósi Pincefalu a népi építészet páratlan ékköve. Az Európában egyedülálló, dimbes-dombos pincefalu 24 kacskaringós utcából és mintegy 1200 pincéből áll.

A pincefalu története

A törökök kiűzése után, a kalocsai érsek dolgos sváb családokat telepített be az elnéptelenedett faluba. Egy 1700-as évek elejéről származó okirat szerint az első években jelentős adókedvezménnyel ösztönözte az új lakókat a szőlőtermesztésre. A mai pincefalu területén valószínűleg a 18. század végén, a 19. század elején kezdtek a helybéliek pincéket építeni. A falu melletti löszhát kiválóan alkalmas volt borospincék kialakítására. A 20. század elejére már 850 pincét tartottak számon.

A 20.század elején készültek azok a présházak, amelyek azóta műemlék jellegűek. Az épületek vályogfallal oromzatra tapasztott vesszőfonattal, legfelül aládeszkázott formában épültek.

A második világháború után Hajósról is kitelepítették a svábok nagy részét, a borospincék pusztulásnak indultak, de a 60-as évektől kezdtek visszatérni a sváb gazdák, és hihetetlen szorgalommal megállították a pusztulást, majd nagy nehezen újjá élesztették a pincefalut, a hagyományokat.

A pincefalu

A pincefalu településszerkezete egyedülálló: a présházak egy külön települést alkotva a gazdák lakóhelyétől teljesen elkülönülten – Hajós városától mintegy három kilométerre - helyezkednek el. Hangulatos utcákat alkotnak az egymás mellett sorakozó borospincék.

A pincék átlagosan 25-30 méter mélyen nyúlnak a löszbe, hőmérsékletük évszaktól függetlenül 10-14 Celsius-fok, ezért kiváló borok érlelődnek bennük. Ezek a mesterségesen létrehozott "pincelyukak" többnyire boltívesek, téglával kirakottak.

A löszfalba vájt "pincelyukak" fölé présházakat építettek, melyek azon kívül, hogy itt dolgozzák fel a szőlőt, üde színfoltjai a falunak, és kellemes kikapcsolódást nyújtanak a vendégeknek. Hangulatos utcáiban sétálva lehetőség van pincelátogatásra és a pincében érlelődő borok kóstolására.

A sváb jelleg a történelem viharai ellenére máig megmaradt, és a legújabb építésű pincék is őrzik az ottani hagyományokat, amelyek a legújabb fesztiválok programjainak is szerves részét képezik, elég csak az ide látogató németországi vendégekre és fellépőkre gondolni.

Borok

A hajósi pincék jellegzetes borai a fehérek közül a chardonnay és a cserszegi fűszeres, a vörösök közül pedig a cabernet sauvignon, a kékfrankos és a kadarka. A hajósi borvidék talaja szerkezetében megegyezik az innen nem messze fekvő szekszárdi borvidék talajával. Ha időnkbe belefér, beiktathatunk egy rövid borkóstolást is. 

Folytatva utunkat, következő programunk Bugacpusztán a Pásztormúzeum megtekintése lesz. Ide a tervek szerint lovaskocsival megyünk el.

Bugac a legismertebb magyar puszták egyike, máig az őshonos magyar háziállattartás egyik központi területe. A Kiskunsági Nemzeti Park része, ahol a kiemelkedő természeti értékű ősborókás mellett homoki erdők és homokpuszták, mocsarak, lápok, nedves kaszálók és szikes puszták váltakoznak. A táj képe sok helyen még ma is az egykori erdős pusztákat idézi. A bugaci pusztán az idelátogató turisták ma is megtekinthetik az ősi foglalkozásból, a pásztoréletből fennmaradt tárgyi emlékeket, s az idegenforgalmi idényben a napi bemutatókon látható a puszta ötös, a csikós élet, az ősi állatfaj, a magyar szürkemarha, a ménes és a rackanyáj is.

1975-ben épült meg Kerényi József - a szárazmalmokat idéző - terve alapján a Bugaci Pásztormúzeum, mely azóta is a nemzeti park leglátogatottabb kiállító egysége. A nomád pásztorélet hagyományos eszközeit a kiskun-félegyházi Kiskun Múzeum kölcsönözte. A kör alakú bemutató tér közepén álló címerfa a legelőterület jelzésére szolgált. Mellette az egyetlen épen maradt eleséges taliga látható. A tárlókban fából, csontból, bőrből, illetve fémből készült használati tárgyak, népi hangszerek láthatók. A kontyos kunyhó köré félkörívben elhelyezett enteriőr a pásztorszállások hangulatát idézi. A diorámákban a bugaci puszta és a homoki erdők élővilága elevenedik meg. A múzeum anyagából kitekintve a pusztai táj panorámája tárul elénk, természetes hátteret adva a kiállítás anyagának.

Belépő: Teljes ár: 1.700 Ft/fő; nyugdíjas: 1.200 ft/fő. Mindkét esetben a belépő ára kocsikázással együtt értendő, a Karikás csárdától.

A bugaci program után elhagyjuk a puszta vidékét és Tiszaalpárra megyünk, ahol az Árpád-kori falut nézzük meg.

A Tiszaalpáron a Millennium alkalmából felépített Árpád-kori falurekonstrukció a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg. Az eredetihez képest kissé zsúfolt formában“, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el. A felépített falurészlet két gazdasági egységet alkot, ahol a mindennapi élet, illetve az állattartás építményei láthatók. A félig földbe mélyített nád vagy földfedésű veremház - mely Árpád-kori népi építészetünk leggyakoribb típusa - a XX. század elején, sőt még később is megtalálható volt falvainkban.  A házak berendezése igen egyszerű, így minden lakóházban volt kemence, ülőgödör, és feltehetően polcok is. A mindennapi élet tartozéka még a házakon kívül épített, úgynevezett külső kemence. Ezeket miként a veremházakat szintén a földbe mélyítették. A külső kemencéket főleg sütésre használták, de alkalmazták szárításra és aszalásra is. Az állattartás emlékei a különböző méretű és formájú vesszőfonatos karámok. Ezek többnyire kör vagy nyégyszög alakuak voltak. A falvak vízellátását kutak biztosították, bár falvaink többsége víz mellé települt. A skanzenben egy fonott vesszőbéléses kút is látható. A gabona tárolására különböző nagyságú és alakú földbe ásott vermeket használtak. Amikor a tárolóvermek tönkrementek hulladékgödörként szolgáltak. A rekonstuált település házai és azok berendezése, valamint a ház körüli élet eszközei a korabeli hétköznapokat tárják a látogatók elé.

Fakultatív sétát lehet tenni a 300 méter hosszú Várdomb tanösvényen, melynek során ismertető táblák mutatják be az egykor a Vatya-kultúra népe által épített földvár maradványait.

Innen a Homokhátság valamint a Tisza-völgy találkozásánál lévő Lakitelek-Tőserdőbe megyünk. Ez a terület is a Kiskunsági Nemzeti Park része, - azonban a vidék a Tisza jellegzetes ártéri jellemzőit viseli magán, - a Tisza innen 3 km-re van.

Lakitelek egyik különleges nevezetessége a Népfőiskola, ahol megnézzük a maga nemében egyedülálló Emigrációs Gyűjteményt. 

Szükségünk van történelmünk megismerésére, mert csak úgy vagyunk képesek sorsunkat alakítani, ha tisztában vagyunk a közelmúlt valódi történetével.  Gyűjteményünk kezdetektől fogva a fent megfogalmazott gondolat jegyében formálódik. Az összegyűjtött írásos és tárgyi dokumentumokon keresztül megmutatjuk érdeklődő látogatóinknak az emigráció több évtizedes küzdelmét. A gyűjtemény elsődleges célja továbbra is, a már meglévő kapcsolatok fenntartása és újak keresése, annak érdekében, hogy a magyar emigráció munkája, történetének minden láncszeme gazdagítsa a magyar történelmi korok eseményeit. Az emigráció küzdelmes, embert próbáló munkája tárgyi bizonyítékainak gyűjtése ugyanolyan fontos, mint a kezdetekkor.Gyűjteményünket ez évben is sokan felkeresték, továbbra is biztos pont az adományozóknak, az adományok fennmaradásának. Könyvtári állományunk fokozatosan bővül, folyóirat állományunk, a ma is megjelenő lapok közül 24 féle rendszeresen érkező kiadvánnyal gyarapodott, mellette továbbra is érkeznek évekkel, évtizedekkel korábban kiadott sajtóorgánumok és egyéb emigrációs dokumentumok. Az írott dokumentumokon túl video-filmekkel és hangkazettákkal is gyarapodik a gyűjtemény, melyek magyar ünnepi események, évfordulós megemlékezések, előadások közvetítői. Látogatóink, hallgatóink, szálló vendégeink nagy előszeretettel és érdeklődve tekintik meg, s hallgatják, nézik meg ezeket az audiovizuális dokumentumokat is. A Népfőiskola legismertebb épülete a Kölcsey-ház, melynek 200 személyes konferenciateremben Ferencz Béla fafaragó életmű kiállítása, a nyári képzőművészeti táborok alkotóinak festményei, valamint az épület emeleti részében az Emigráció a hazáért című állandó kiállítás kapott helyet. A Bolyai ház emeletén vendégszobák, alsó részében pedig a Rendszerváltó Archívum található. A gyűjteményben ezernél több irattári doboz, 800 hangkazetta és több mint 300 videokazetta valamint Lezsák Sándor gyűjteménye, a lakiteleki találkozók, a szamizdatos irodalom, a demokratikus ellenzék és az MDF történetének első éveit dokumentáló anyagok őrzik az elmúlt negyedszázad ellenzéki megnyilvánulásait és a rendszerváltó történéseket. A Rendszerváltó Archívum továbbra is gyűjti az elmúlt évtizedek rendszerváltó dokumentumait: plakátot, röplapot, újságokat, hang- és videokazettákat, visszaemlékezéseket, jegyzőkönyveket, tanulmányokat, valamint a tárgyi emlékeket (bélyegző, karszalag, ajándéktárgyak stb.). Ezeken kívül még több épület és a Szent István kápolna tartozik a komplexumhoz. A Szent istván kápolnát Lezsák Sándor és felesége 1997-ben István fejedelemségének 1000. évében építtette. Itt van a Keresztény és a Nemzeti Panteon is.

Tőserdő közkedvelt kirándulóhely, melynek nevezetes látnivalója a kastély, ami napjainkban szállóként működik. A Holt Tisza partján, csendes, nyugodt erdei környezetben, háborítatlan „őserdő” közepén várja vendégeit a patinás vendégház.

A kastélyt kívülről tujuk megnézni, - tehetünk egy rövid sétát a romantikus Holt-Tisza partján.

Túránk itt véget ér, elindulunk hazafelé. Tervezett érkezés Bp Széna-térre az esti órákban.

Utazás mikrobusszal.

Várható költség: 8.900 Ft/fő. (Tartalmazza az utazás, - busz útdíj, stb) költségét.  Kevesebb fő jelentkezése esetén az ár emelkedik!

A feltüntetett belépő árak tájékoztató jellegűek és a helyszínen külön fizetendők.

Érdeklődés, jelentkezés: vandorbot11@gmail.com 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 29
Tegnapi: 12
Heti: 65
Havi: 474
Össz.: 162 324

Látogatottság növelés
Oldal: BUGACPUSZTÁN ÁT TŐSERDŐBE
VÁNDORBOT TÚRACSAPAT - © 2008 - 2024 - vandorbot-turacsapat.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »