VÁNDORBOT TÚRACSAPAT

Aktuális túráink, útjaink, - leírások, fotók a lezajlott túrákról

KÖRBEJÁRJUK A GERECSÉT

2018 július 21

Ennek a túrának a során hazánk egyik festőien szép vidékére a Gerecse hegységbe látogatunk. Körbejárjuk a hegységet, érintünk kicsiny falvakat, melyek országos hírű nevezetességeket rejtenek, barangolunk a zöldellő dombok között festői tájakon és elmegyünk a Duna-partra is. Utunk helyszínei több neves személlyel is kapcsolatban voltak, - hallunk Sándor Móricról, a híres Ördöglovasról, és Lilláról, Csokonay szerelméről is.

gerecse_2.jpg

A PROGRAMRA ELŐRE FEL KELL IRATKOZNI

Találkozás a Széna-téren a volánbusz parkolójánál - szemben a Mamut 2-vel, - 7.15 órakor. Indulás 7.30 órakor.

Első megállónk Gyarmatpusztán lesz.Ezen a romantikusan szép helyen, sűrű erdő mélyén áll egy kis kápolna, mely igen nevezetes.

gerecse_3.jpg

Gyarmatpuszta Gyermelyhez tartozó, vele szomszédos település, mely először 1247-ben szerepel az oklevelekben Gormoth néven. Ez a település a magyar Gyarmat törzsbeliek telephelye volt. Gyarmat falu lakóinak nevében Demeter tanúskodik a Katapán (Koppán) nem Kava nevű birtoka tárgyában. 1268-ban (Katapán nb.) Bábolnai János Gyarmat birtokát mint anyja Bábolnai Miklósné, Kaplony nb. (de genere Cuplin) Rubin fia Annis hitbérét átadja unokaöccsének (Pok nb.) Poki Lukács ispánnak és Gergelynek. A Katapánok gyarmati birtoka mellett keletre (a korabeli iratok alapján) a királyi bocsárok Gyarmat faluja feküdt. V. István király Gyarmat falut, mint királyi szőlősök és udvarnokok egykori földjét 1271-ben Básztélyi Rénold hercegi étekhordómesternek adta. 1485-ben Gyarmat(puszta) már a Marcelházi Posár családé, mely ekkor új királyi adományt nyer rá.

A török időkben Gyarmat is elpusztult, és lakosait később a szomszédos településekről telepítették ide. A Sándor-családé lett, majd Metternich Paula lett tulajdonosa. Vadaskertjében egy XIX. sz-ban épített vadászkastély van. A dús lombú fákkl körülvett kicsi kápolna gyönyörű rokokó oltára és faragott padjai az olaszországi Velencéből származnak. Kriptájába temették el Sándor Móricot, az “Ördöglovas”-t. A kápolna mögötti kriptában pedig – gazdájának akarata szerint – kedvenc lovát, Tatárt helyezték el. A puszta  a halastóval, kastéllyal, parkkal és a felettük sötétlő, fenyő borította Gyarmat-heggyel (340 m) a Gerecse egyik legfestőibb tája.

gyermely_4.jpg

A körülötte elterülő vadászcentrum Közép-Európa legnagyobb vadgesztenyeerdeje a természeti szépségeket és a vadászatot kedvelők számára nyújt emlékezetes kikapcsolódást.

Ha ki tudjuk nyittatni, belülről is megnézzük a kis kápolnát, de a mellette lévő vadászkastély sajnos nem látogatható.

Gyarmatpusztáról a Gerecse szelíd hegyei között kanyargó úton Agostyánba megyünk, ahol sétát teszünk az Arborétumban.

agostyan_22.jpg

Az Agostyáni Arborétum története nem nyúlik a távoli múltba. Bár a terület különlegességét már az Eszterházyak is felismerték, hozzáértő szemmel választották ki, és telepítették be a szlavóntölgyeket és vörösfenyőket, 1912-ben. Ezek ma az arborétum legidősebb fái. A telepítés alapját mégis a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi osztálya által 1953-ban meghirdetett a „Honosítás alatt álló fás növények ökológiai, élettani és rendszertani vizsgálata” c. pályázat képezte. Megfelelő termőhelyi viszonyokat keresve jutottak el a Tatától 5 km-re fekvő Agostyán határába, a Bocsájtó völgybe. Tehát az arborétum alapvetően fatermesztési kísérleti céllal létesült. A kísérletek a nem őshonos, illetve hosszabb idő óta széles körben nem alkalmazott fajok és változatok klímatűrésére, termőhelyi igényére, az ellenálló képesség, a növedék és faminőség vizsgálatára irányultak. A tervezési, szaporítóanyag beszerzési, felügyeleti munkákat Nemeskéri Kiss Miklós, dr. Barabits Elemér, Bánó István és Galambos Gáspár végezték. Szakirányításuk alatt 1955 és 62 között mintegy 300 növényt és változatot telepítettek a kertbe.

agostyan_23.jpg

Amint leágazunk a Tata-Tardos közötti útról és beérünk a parkolóba, máris sokat ígér a látvány. A nem mindennapi, szépen faragott székely kapu a maga hatalmas méretével sem tudja elrejteni a belsőt. Láttatni csak annyit enged, hogy máris sóvárogjunk.  

agostyan_24.jpg

A bejárati, völgybe vezető utat az oregoni hamisciprus/ Chamaecyparis lawsoniana/egészséges 10-15 méter feletti fái, illetve az óriástuja /Thuja plicata/ hatalmas fái, tövükben a Hibatuják /Thujopsis dolobrata/ határolják. Elsétálunk a törökmogyoró /Corylus colurna/, a tiszafák /Taxus baccata/ és változatai mellett, és máris az arborétum legimpozánsabb belépőjénél állunk. Kiszélesedik a völgy, a látvány lenyűgöző; megcsodálhatjuk a természet sokszínűségét: az örökzöldek szín kavalkádját, a közéjük ékelt díszítő jellegű lombosok és cserjék vidám foltjait, megpillantjuk a két tó egyikének víztükrét, a partján álló vérbükk /Fagus Silvatica „Atropunicea” / alatt meghúzódó, pihenésre csábító filagória sziluettjét, élvezhetjük a szoliterként ültetett érdekességek látványát. Több ponton is atlasz cédrusok /Cedrus atlantica/ köszönnek ránk, majd elsétálunk a hegyi mamutfenyő mellett /Sequoiadendron giganteum/. A felső tó túlfolyásának környéke kitűnő talajt biztosít a mocsárciprus /Taxodium disticum/ számára, melyből egész kis erdőt találunk, csakúgy mint a Japán ciprusokból /Cryptomeria japonica/ és Kínai szúrósfenyőkből /Cunninghamina lanceolata/. Utunk még messze visz, sok különleges növényt láthatunk. Várnak ránk a tulipánfák, selyemfenyők, vasfák, diók (fürtös diók) jegenyék, lucok és borókák, duglaszok. Pompáznak még örök és télizöld cserjék. Elmondható, hogy a cél, vagyis a kísérletek eredménnyel jártak, hiszen a tájba illő fafajoknál értékesebbé váltak az újak, a faanyagot illetően.

agostyan_25.jpg

                                                                                                                                     A látogató számára azonban az igazi érték, mégiscsak a feledhetetlen esztétikai élmény. Ez az arborétum egy olyan gyöngyszeme a gerecsei tájnak, mely mindenképpen megér egy sétát, akár évszakonként.

Csoportos belépő: Teljes ár: 500Ft/fő; nyugdíjas: 300 Ft/fő

agostyan_26.jpg

Az arborétumban tett séta után folytatjuk utunkat, átszelve a Gerecsét a Duna-partra megyünk. A közelben van a rómaiak által épített u.n kőhordó út, mely azóta is használatban van. Ez Magyarország leghosszabb ismert római kori útja, melyen immár kétezer éve járnak, mind a mai napig. Egyszerű szekérút, semmi különlegesség nincs rajta, csak az, hogy két évezrede használják. Az egykori Dunaalmási Kőfejtők valaha mészkőbányák voltak, ma természetvédelmi terület. Sok érdekes, jelentős régészeti leletet tártak fel itt az őskorból,- többek között egy őselefántfélét, egy itt leírt kihalt teknősfajt, valamint a forrástavakban élt édesvízi táskarák maradványait. Ezen az érdekes vidéken áthaladva érkezünk Dunaalmásra.

dunaalmas.jpg

A Duna-parton lévő festői kis községhez is fűződik egy nevezetes személy, - itt élt 1798-tól haláláig - 1855 február 15-ig - Vajda Julianna, Csokonai vitéz Miháky Lillája. Lilla egykori lakóházának helyén épült lakószobában van berendezve emlékszobája, ahol levelek, ruhák, bútorok, faluképek és egy portré Lilláról és Csokonai Vitéz Mihályról tekinthetők meg.

csokonai-lilla-emlekszoba-19725-1-l.jpg

Lilla itt is van eltemetve, a ref. temetőben. A kovácsoltvas kerítéssel övezett, vörös mészkőből faragott, feliratos, mérművel díszített sírkő: Vajda Júlia, Csokonai Vitéz Mihály Lillájának sírköve. Állíttatta Vajda Júlia második férje, Végh Mihály esperes, 1855-ben. Mellette Vajda Júlia első férjének, Lévai Istvánnak sírköve, 1840.

lilla-sirja-dunaalmas--1.jpg

Dunaalmás szomszédságában van Neszmély, - 1991-ig egyesítve is volt a két település. Neszmély nevezetessége az országos hírű Hajóskanzen, - programunk következő részeként ezt nézzük meg.

hajoskanzen_2.jpg

Amióta gőzhajók járnak a Dunán, azóta része a Dunakanyar panorámájának a füstölő vízi jármű. Az Esztergom és Vác közötti szakasz megkapó látványát, idegenforgalmi értékét igazán a két világháború között fedezték fel. A belföldi turizmus fellendülésével egy időben a környék lakói is előszeretettel használták a gőzhajó-járatokat Budapest felé és vissza. A kiállítás betekintést nyújt a Dunakanyar látványvilágába és Budapest látképét hosszú időn át meghatározó gőzhajók történetébe.       Neszmély község főútján ezüst színű hajócsavar mutatja a Skanzenhez vezető utat. A Szent Ilona öböl nyugodt vizén, varázslatos természeti környezetben gőzhajók sorakoznak és páratlan kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak az egész család számára.
 Az 1957-ben épült Neszmély lapátkerekes gőzhajó 2010-ben teljes felújításon esett át. A hajó nemcsak szállást, de utánozhatatlan programokat is kínál; gőzgépét mozgás közben is megtekinthetjük, és megtapasztalhatjuk a hajóvezetés élményét, a hajó kormányállásban.

Belépő: csoportos belépő: 400 Ft/fő

hajoskanzen_3.jpg

Megnézzük az érdekes látnivalókat, majd folytatjuk utunkat tovább. Elhagyjuk a Duna-partot és ismét a Gerecse hegyei között haladunk. Péliföldszentkereszten van a Szalézi rendház és templom, mely népszerű búcsújáróhely és erre vezet a Mária-út zarándokútvonal is.

pelifoldszentlereszt_2.jpg

A Péliföldszentkeresztből az első szó, a Péli egy régen itt élő családnévre utal, de ez a nemzetség nyomtalanul eltűnt legkésőbb a tatárjárás után. A „szentkereszt” az ereklye őrzéséről árulkodik, ennek az első írásos említése 1269-ből származik. A prímási levéltárban található dokumentumban az áll, hogy a Szent Keresztet akkor rendhez nem tartozó remeték őrizték a kis templomocskában. Az ereklyét utólagosan XIV. Benedek pápa 1735-ben hitelesítette – mutat rá a szalézi atya. Azt mondja, a területen évszázadokig mindig olyan remeték, közösségek éltek, akik az istenkeresést a csendben, a magányban, az önmegtagadásban képzelték megvalósítani. A zarándokhely életében egy 1730-as feltételezett csodás gyógyulás hozott fordulatot.

Május 3-án a Szent Kereszt megtalálását ünnepelték Péliföldszentkereszten, a legenda szerint akkor itt egy kisfiú meggyógyult. A gyermek mankóval érkezett, a lába be volt kötözve, és nem tudott járni. Ám miután a fiú imádkozott a kis templomban, majd lesétált a forráshoz, és ivott a vízből, eldobta a mankóit, és egészségen ment haza. Ennek a hírére megszaporodtak a zarándoklatok, és emiatt az akkori esztergomi hercegprímás úgy döntött, hogy egy templomot emel a helyszínen. A barokk stílusú kis templom itteni anyagokból, környékbeli mesterek munkájával épült meg 1735 és 1748 között. Akkor készült el a mai rendház alapja is, amely még kisebb és földszintes volt, ezt később bővítették.

Először a ma már nem létező, spanyol alapítású nazarénus rend szerzetesei költöztek ide, ők is az önmegtagadásra, a vezeklésre, a böjtre koncentrálva éltek. Később a magyar alapítású pálos rend kétszer is megpróbált itt megtelepedni, de tartósan egyszer sem sikerült nekik. Utoljára 1906-ot megelőzően, néhány évig tettek erre kísérletet.

Az első magyar szaléziak 1913 novemberében kerültek ide. – Olaszországban tanuló fiatal magyar szerzetesek megfelelő helyszínt kerestek az első házuknak. A központ eredetileg Angyalföldön lett volna, hogy a munkásfiatalokat nevelje, segítse a rend, de az ottani papok megakadályozták a letelepedésüket. A szaléziak ezután kerültek Péliföldszentkeresztre, birtokba vették, majd felújították az évek óta elhagyatott épületet.

pelifoldszentkereszt_3.jpg

A kommunisták 1919-ben államosítani akarták a kolostort, de akkora volt a sár, hogy nem tudtak feljönni a szekerekkel, aztán a tanácsköztársaság megbukott. A következő több mint két évtizedben komoly fejlesztést hajtottak végre a szaléziak: ekkor épült meg a teológiai főiskola és a környéken élők adományaiból a későbbi ifjúsági ház, amely akkor zarándokszállás volt. 1943-ban a templomot is felújították. A második világháború és az 1950-es államosítás utáni negyven év azonban komoly pusztítást vitt itt véghez. Működött Péliföldszentkereszten vájáriskola, börtön és tsz is. Amikor a szövetkezet kivonult, minden mozdíthatót elvittek, a csöveket is kivésték a falból.

A rendszerváltás után a Nyolc Boldogság Közösség vette át a házat, majd a szaléziak 1992-ben költöztek vissza a kolostorba. – Azóta nagyon sok felújítást hajtottunk itt végre. Először a rendház és a Don Bosco Ház (régi ­teológiai központ) készült el, majd az ifjúsági ház rendbetétele következett, végül a barokk templomot újítottuk fel néhány éve. Megszépült a művészetileg legértékesebb alkotás, a kórusmellvéd is.

Ma a szaléziak Péliföldszentkereszten leginkább csoportok befogadásával foglalkoznak: lelkigyakorlatoknak, továbbképzéseknek, előadásoknak, nyári táboroknak és erdei iskoláknak adnak otthont, de volt már itt esküvő, keresztelő és gólyatábor is. Körülbelül 160 embert tudnak elhelyezni különböző komfortfokozatú szobákban.

pelifoldszentkereszt_4.jpg

Ha sikerül, vezetővel nézzük meg a templomot. Innen a festői környezetben lévő kicsiny faluba Bajnára megyünk, - ehhez a helyhez is egy nevezetes személyiség kötődik. Itt van a kastélya ugyanis az híres Ördöglovasnak, Sándor Móricnak.

bajna_kastely.jpg

A Sándor család történetében számos kiemelkedő életpályát befutó személyt találhatunk, nevüket mégis a család "fűszere", a különc viselkedéséről elhíresült Ördöglovas tette halhatatlanná. Sándor Móric, akiről Kálmán Imre operettet írt, a bajnai kastélyt olyan színvonalon alakíttatta át, hogy méltó legyen hercegi származású felesége új otthonának.

bajna_kulso.jpg

                                                                                                                                                  1805 május 23-án lovasfutárok vitték a szélrózsa minden irányában Sándor Vince örömét: fia született. Sándor Vince, akinek szenvedélye volt a lótartást, fiát -talán mert annyira féltette- nem engedte még a közelükben sem. Így Sándor Móric csak apja halála után, 17 évesen ült első alkalommal lóháton. Lehet, hogy a tiltás hatására, de az sem kizárt, hogy az édesapa előre látta fia természetét, de Sándor gróf fékezhetetlennek bizonyult, ha lovas bravúrokról volt szó. A saját testi épségét is kockáztató, hajmeresztő lovasmutatványai -embereken, kocsikon ugratott át, de ugrott le loval a biai kastély portikuszáról a kocsifelhajtóra, a várban pedig kocsival hajtatott le a meredek lépcsőkön- nemcsak Budapesten tették legendássá a nevét, de ismerték szokásait Bécsben és Angliában is. Az Ördöglovas jelzőt is a szigetországban kapta, amikor betört egy különösen vad lovat. A bajnai kastély helyén eredetileg a korábbi birtokos, a Both család udvarháza állhatott. Feltehetőleg ennek -az akkor már romos állapotban lévő- épületnek az alapjain emeltetett Sándor Menyhért egy vadászkastélyt (1720 táján). Sándor Menyhért Esztergom vármegye alispánja és országgyűlési képviselője volt, és ő váltotta magához a bajnai birtokot, melynek területét a 18. század folyamán, újabb földek megszerzése révén a család jelentősen megnövelte. Az így kialakult bajna-biai uradalom birtokigazgatási központja Bián volt (ma Biatorbágy), míg a családi rezidencia Bajnán állt. Az első kastélyépületet Sándor (II) Mihály alakíttatta ki a vadászkastély kibővítésével az 1740-es évek elején (ismert adat, hogy a kúria házikápolnáját 1742-ben szentelték fel). Az évszázad második felében csak kisebb átalakításokat végeztek az épületen. Sándor Móric édesapja halálakor -1822-ben- örökölte meg a bajna-biai uradalmat. A kastély átalakításához egy évvel a házasságkötése előtt fogott hozzá. Sándor Móric Metternich kancellár lányát, Metternich-Winneburg Leontine hercegnőt vette feleségül, és a kastélyt jelentős mértékben át kellett alakíttatnia, hogy méltó otthona legyen párjának (visszaemlékezések szerint az ifjú feleség teljes megelégedésére a kastély színvonalában megfelelt az általa megszokott gazdagságnak). Sándor gróf Hild Józsefet bízta meg az átalakítás terveinek elkészítésével. A kastély épülete egyemeletes, téglalap alaprajzú. Négyoszlopos portikusza az emeletre került, hogy a terep adottságai mellett jobban érvényesülhessen (tisztán látható legyen). A portikusz mögött, az erkély frízén látható az átalakításra utaló 1834-es évszám (római számokkal: MDCCCXXXIV). A középrizalit feletti timpanonban egykor a Metternich-Sándor hercegi címer volt látható (a hátsó homlokzaton szintén). Az épület alaprajza, a régi, barokk kastélyhoz történő igazodás hatására bonyolultabb a klasszicista épületekéhez viszonyítva. Földszintjén az ebédlőterem, a biliárdterem, a dohányzó, a kártyaszoba, a télikert és a házikápolna kapott helyett, míg emeletén a grófi és a grófnői lakosztályokat alakították ki. Itt kapott helyet a kastély urának és úrnőjének nappali és hálószobái, és itt helyezték el a gróf fegyver- és képgyűjteményét, könyvtárát és vadásztrófeáit. A kastély belső termeinek díszítését és a berendezési tárgyakat a milánói Scala díszlettervezője, Alessandro Sanquirico készítette. A belső terekben a fehér és az égszínkék szín volt a meghatározó. A halvány színekkel megfestett termek között -a falfestés és a bútorok stílusa alapján- volt "etruszk, "pompeji", és "scala raffaelesca" is, melynek falfestményeihez Raffaello képei adták a mintát (és mennyezetét berakásos stukkó díszítette). A kastély bútorait részben az olasz mester tervezte, részben pedig Londonból rendelte meg Sándor Móric. A kastély körül virágoskertet és tájképi kertet alakítottak ki. A vendégszobákat a főépület mögötti díszudvart övező épület északi oldalszárnyában alakították ki. Sándor Móric nem csak fékezhetetlen lovas, de jó gazda is volt. Uradalmában a legkorszerűbb elvek szerint, magas színvonalon gazdálkodtak. A lósportban és a lótartásban természetesen egyetértett Széchenyi István szándékaival, sőt még az első pest-budai dunai híd megépítését is olyan fontosnak tartotta, amire pénzt is hajlandó volt áldozni (igaz, ugyanakkor azt is kijelentette, hogy az Akadémiára egy fillért sem dobna ki). Sándor Móric az évek során eladta a család rárói uradalmát, majd megvált az apja által építtetett, budavári Sándor-palotától is. Talán a sok veszélyes mutatvány közben szerzett sérülései is okolhatóak azért, hogy Sándor Móric egészségi állapota már fiatal korában erősen megromlott. Ezért később évtizedekig visszavonultan élt a bajnai birtokán. 1878-ban bekövetkezett halálával férfiágon kihalt a Sándor család grófi ága (fia, Leó még gyermekkorában elhunyt). Birtokait, kastélyait lánya, Paulina örökölte. Sándor Móric a közeli Gyarmatpusztán emelt családi sírboltban alussza örök álmát.

bajnai_kastely_22.jpg

A kastély felújítás alatt van, így csak kívülről tudjuk megnézni. Gerecsei körtúránk itt véget is ér, Budakeszin keresztül érkezünk vissza a Széna-térre a késő délutáni órákban.

Várható költség: 4.500 Ft (utazási költség) A belépők a helyszínen külön fizetendők

Érdeklődés, jelentkezés: vandorbot11@gmail.com





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 47
Tegnapi: 87
Heti: 47
Havi: 1 530
Össz.: 54 614

Látogatottság növelés
Oldal: KÖRBEJÁRJUK A GERECSÉT
VÁNDORBOT TÚRACSAPAT - © 2008 - 2018 - vandorbot-turacsapat.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: szentendre skanzen pünkösd 2018 - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »