VÁNDORBOT TÚRACSAPAT

Aktuális túráink, útjaink, - leírások, fotók a lezajlott túrákról

A KIS-BALATONTÓL SZÁNTÓDPUSZTÁIG

2018 augusztus 25

Ezen a külön buszos túrán két különleges helyszínnel ismerkedünk. Először a Kis-Balaton sajátos, rejtelmes világába nézünk be, majd sétát teszünk hazánk egyik legjelentősebb idegenforgalmi centrumában Szántódpusztán.

A PROGRAMRA ELŐRE FEL KELL IRATKOZNI

Találkozás a Széna-téren a volánbusz parkolójánál - szemben a Mamut 2-vel - 5.45 órakor.Indulás 6 órakor.

Első programunk egy 3 órás túra a Kis-Balaton Nemzeti Park elzárt területén busszal és egy rövid gyalogsétával. A túra a Fenékpusztán lévő Kis-Balaton Kutatóháztól indul 9 órakor.

kis-balaton_2.jpg

A túra során elsőként a Diás-szigetre teszünk kirándulást ahová buszunkkal mintegy 3 km megtétele után érkezünk.  Innen rövid gyalogsétával megyünk árnyas fák alatt a "Matula kunyhóhoz",

kis-balaton_4.jpg

valamint a "Berek" írója Fekete István és a természettudós Vönöczky Schenk Jakab emlékszobájához.

kis-balaton_5.jpg

Visszasétálunk a buszhoz és a szakvezető kísétetében autóbuszos túrát teszünk a fokozottan védett területen. Útközben a festői tájon haladva láthatjuk a madarakat, amint fel-fel röppennek élelem után kutatva. A töltésrendszeren végighaladva egy madármegfigyelő toronyhoz érünk, ahonnan bepillantást nyerhetünk a sokszínű  a madárvilág mindennapjaiba.

kis-balaton_6.jpg

A szakvezetés során a tapasztalt túravezető segítségével megismerkedhetünk a Kis-Balaton történetével, természeti értékeivel, gazdag madárvilágával.

kis-balaton_7.jpg

A 3 órás szakvezetés díja: 1.200 Ft/fő

Az idő függvényében a túra előtt, vagy után rövid időre megállhatunk Fenékpuszta Valcum Castrum római romjainál is.

kis-balaton_8.jpg

A római korban a provinciát átszelő, az adriai Aquileiaból Aquincumba (Óbuda) és a Sopianae (Pécs) irányából Savaria (Szombathely) felé haladó utak a fenékpusztai átkelőnél keresztezték egymást. A IV. században épült fel a fenékpusztai erőd.
433-tól a hunok fennhatósága alá került a Dunántúl, majd a keleti gótok lettek e terület urai. Thiudimer nevű királyuk a fenékpusztai erődöt választotta székhelyéül. Később a Dunántúl az avar birodalom része lett. Az avarok segédnépként keresztény vallású lakosságot telepítettek a környékre, akiknek sajátos anyagműveltségét Keszthely-kultúrának nevezi a régészeti kutatás.
Ellentétben a többi pannóniai erőddel, a fenékpusztai a népvándorlás korában is használatban volt. Feltehetően a honfoglaló magyarok pusztították el, köveit széthordták.

kis-balaton_9.jpg

A túra befejezése után indulunk tovább. Zalaváron állunk meg legközelebb, ahol megnézzük a Történelmi Emlékparkot. 

kis-balaton_10.jpg

A kereső a találásnak, a kopogtató a megnyílásnak örül itt – hirdette az egykori Zalavári templom kapujának felirata. Szeretettel hívjuk és várjuk a Zala megye történelme után érdeklődőket, hogy az emlékpark fejlesztésével egy olyan időkapszulát nyissunk ki, mely a régmúlt idők dicsőségébe repíti a látogatókat.

Honnan jöttünk, kik vagyunk mi, zalaiak és milyen örökséget hagytak ránk a századok? Ezek azok a kérdések, amelyek megválaszolásában remélhetőleg segítségükre lesz a park és ez a kiadvány.

Gazdag szakrális és világi örökség nyugszik a lábunk alatt, mely a folyamatos régészeti kutatások révén egyre jobban feltárja titkait.

Itt végzett missziós munkát Szent Cirill és Szent Metód, akiket II. János Pál pápa Szent Benedek mellett Európa védőszentjeivé nyilvánított és itt emeltek templomokat és apátságot Szent Benedek fiai Isten dicsőségére a mindennapi Ora et Labora! (Imádkozzál és dolgozzál) szellemében. Egykor Bulcsú vezér bírta e területet, s a legenda szerint innen indult Búvár Kund az országra támadó német hajókat elsüllyeszteni.

Az itt működő hiteleshely hatásköre a török idők elején még Somogy megyére is kiterjedt, míg a Szűz Mária kápolna a középkori zarándokok egyik kedvelt célpontja volt.

Több nemzet és vallás öröksége koncentrálódik itt és fér meg békésen egymás mellett, amit a park magyar, bolgár, szlovén, osztrák emlékművei is mutatnak. A Zala megyei Önkormányzat, Zalavár község és a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és a Vízügyi igazgatóság több évre visszanyúló példaértékű együttműködése eredményeként egy évről-évre fejlődő parkkal fogadjuk a látogatókat.

kis-balaton_11.jpg

Az Emlékpark legjelentősebb jelenleg már megtekinthető emléke a szépen bemutatott egykori Árpád-kori templom romja.

Liutpram salzburgi érsek építtette a templomot, ahol elhelyezták Hadrianus (Szent Adorján) mártír maradványait. Az építés 852-53 körül kezdődött. Az ásatások során feltárták a bazilika alapfalait. A kor szokásainak megfelelően a felszentelt templomokban egész alakos szenteket temettek el. A Szent Hadrianus-templom is azt a célt szolgálta, hogy a frissen megkereszteltekben erősítse a keresztény hitet. Az építés kezdete 852-53-ra tehető, s 870-ben már fölszentelt templomról tudunk. A templom mellé szerzeteseket rendeltek, feltehető, hogy akkor is létezett egy kolostor. Maga a templom ötven méter hosszú, huszonöt méter széles volt, s ilyen korai időből egész Kelet-Európában nem ismert ekkora méretű istenháza. A szentély körül félkörívben föld alá süllyesztett folyosó fut végig, amelyet az oldalhajókból lehetett megközelíteni, ahonnan három kápolna nyílt. A Nyugat-Európában is egyedülálló lelet az un. szentélykörüljárós templomok őstípusa lehetett. A nyolc évig tartó ásatások után a bazilika romjait konzerválták és újra felszentelték.

kis-balaton_12.jpg

Láthatjuk még Makovecz Imre Millenniumi Emléképületét és a Ciril és Metod emlékművet is.

kis-balaton_14.png

kis-balaton_15.jpg

Innen Kápolnapusztára megyünk, ahol megnézzük a Kis-Balaton vidékének egyik különleges látnivalóját, a Bivalyrezervátumot.

kis-balaton_16.jpg

A Kis-Balaton közvetlen közelében található, párját ritkító bivalyrezervátumban az állatok viselkedése pihenőhelyekkel és kilátóponttal ellátott másfél kilométeres sétaút bejárásával ismerhető meg.

A magyarországi bivalyállomány a törvényileg védett őshonos állataink közé tartozik, , s már az 1800 – as évek elején is európai hírűek voltak. A kápolnapusztai bivalyokra évente harmincezer látogató kíváncsi.Magyarországon a bivalyt a 16. század óta tenyésztik. A történelmi Magyarországon 1911-ben 155 192 bivaly élt. Elsősorban a mai Somogy és Zala megye nehezen járható, nedves, sáros területein használták ki munkaerejét. A II. világháború előtt még Mezőhegyesen is volt egy értékes bivalytenyészet.

kis-balaton_17.jpg

Elsőrendű feladata a vontatás volt. Igavonó ereje 50%-kal nagyobb, mint a szarvasmarháé, ezért terméskövek, vastag fatörzsek vontatására és termőföldek feltörésére használták. Húsa nem olyan értékes, mint a szarvasmarháé, sötét vörösesbarna, durva rostú, kevésbé porhanyós. Ellenben több foszfor és vas van benne, mint a marhahúsban. A bivalyborjúhús egyenértékű a marhaborjúéval.A II. világháború utáni évtizedekben a bivaly tenyésztése a Kárpát-medencében szinte teljesen megszűnt. Napjainkban alig néhány tucatnyi állat őrzi a hajdani magyar bivalyállomány emlékét. A bivalytehenek kétharmada a nemzeti parkok területén él. A kápolnapusztai bivalyrezervátum a legnagyobb állományának ad helyet, egyben génmegőrzési feladatokat is ellát. 1999 óta a tenyésztésszervezés feladatát a Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete látja el.

A Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban mintegy 250 bivaly él. A telep az őshonos bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának hazai központja.

A II. világháború után a Magyarországon megmaradt kevés számú bivaly Balatonnagyberekben élt szilajtartásban. A töredék állomány összegyűjtésére a Kápolnapusztai Állami Gazdaság kapott megbízást, amely a – mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, de a bivalytartásra ideális területen – Zimánypusztán, a Kis-Balatonnál helyezte el az akkor 40-50 darabot számláló bivalycsordát. Jelenlegi helyére – ami 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része – 1976-ban került.

kis-balaton_18.jpg

Belépő: Teljes ár: 800 Ft/fő;  nyugdíjas: 700 ft/fő  A Kis-Balaton túrajegyével kedvezményt kaphatunk a belépő árából. Tájékoztató árak!

A rezervátumban tett séta után elindulunk vissza a Balaton déli oldalának mentén. Következik utolsó programunk: látogatás a Szántódpusztai Idegenforgalmi és Kulturális Központban.

kis-balaton_19.jpg

Az 1986-ban építészeti nívódíjat, 1994-ben Európa Nostra díjat nyert
SZÁNTÓDPUSZTA, a XVIII-XIX. századi páratlan majorsági műemlék-együttes, mely a Balaton déli partján, a 7-es számú főút mellett található.
A puszta mintegy harminc épülete eredeti állapotban őrzi egy majorság képét.

szantodpuszta_2.jpg

A skanzen mellett több érdekes látnivaló van még it. A Helytörténeti Múzeumban a Szántódi révhajózás története tekinthető meg. Vannak különböző kiállítások és megnézhetjük az Akváriumot is, mely a Balaton élővilágát mutatja be.

szantodpuszta_3.jpg

Az eredetileg cselédház, majd gazdasági irodaépületben, mely 1740-ben épült,  a Kárpát-medence ásványai  gazdag, rendszeresen gyarapodó kiállítást tekinthetjük meg.

asvanykiallitas_22.jpg

A szt. Kristóf -kápolna Szántódpusztán található és a Zamárdi rk. plébániához tartozik, megtekintésére külön belépő díjat nem kell fizetni.

kapolna-3.jpg

A puszta fölötti domb mindenképpen olyan hely, amely kínálja a lehetőséget, hogy templomot, vagy kápolnát emeljenek.
Itt található a  mai Szent Kristóf- kápolna, melynek elődjét a török pusztítás utáni újjáépítés és a puszta újbóli betelepítése idején, 
1735-ben építették fazsindellyel, fatoronnyal, majd 1820-ban felújították, átépítették. 
1821-ben avatták újra, s ajánlották ismét  Szent Kristóf kegyeibe.

Szent Kristóf a zarándokok, utazók, legújabban az autósok védőszentje.
Azt tartják, megóv a váratlan haláltól, a balesettől. A kápolna oltárképe híven őrzi a legendát. 
Azt a jelenetet ábrázolja, amikor a szent a gyermek Jézust vállán viszi át a megáradt folyón.
A freskót az 1930- as években Miklósi Gábor festette. 

kapolna-11_-0.jpg

Évente egyszer, július utolsó vasárnapján Kristófnapkor, egyházi szertartás keretében történik a járművek és a járművezetők megáldása.

Megtekintésre érdemes még a Lovarda is.

Belépő: Teljes áron: 900 Ft/fő;  nyugdíjas: 450 Ft/fő.

Sétánk során megnézzük a sok látnivaló közül, ami időnkbe belefét, - majd a késő délutáni órákban elindulunk hazafelé.

Várhartó részvételi költség: 7.800 Ft (Tartalmazza: utazás, útpálya és parkolási díjak). a belépőket a helyszínen külön kell fizetni, a feltüntetett árak tájékoztató jellegűek.

Jelentkezés: vandorbot11@gmail.com





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 43
Tegnapi: 87
Heti: 43
Havi: 1 526
Össz.: 54 610

Látogatottság növelés
Oldal: A KIS-BALATONTÓL SZÁNTÓDPUSZTÁIG
VÁNDORBOT TÚRACSAPAT - © 2008 - 2018 - vandorbot-turacsapat.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: szentendre skanzen pünkösd 2018 - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »