VÁNDORBOT TÚRACSAPAT

Aktuális túráink, útjaink, - leírások, fotók a lezajlott túrákról

MARTONVÁSÁR - LÁTOGATÁS A BRUNSZVIK KASTÉLYBAN ÉS A PARKBAN

2018 április 21

Hazánk egyik legszebb kastélyparkja a martonvásári Brunszvik kastélyt körülvecvő festői park. Magához a kastélyhoz érdekes történeti esemény fűződik, - Beethoven a halhatatlan zeneszerző többször is járt itt. Erről kiállítás is megtekinthető.

Ezen a szép kora tavaszi napon sétát teszünk a kastélyparkban és megnézzük a kastélyban lévő múzeum kiállítását, valamint a nemrég szépen felújított Óvoda múzeumot.  

brunszvik_kastely.jpg

A PROGRAMRA ELŐRE FEL KELL IRATKOZNI

Találkozás a Déli pu-n a pénztár csarnok bejáratánál 8.50 órakor. A vonat 9.10 órakor indul és 9.36 órára ér Martonvásárra.

Először a kastélyt tekintjük meg, majd sétát teszünk a tóparton, a koratavaszi természet szépségeit elénk táró parkban.

kastely.jpg

A martonvásári Brunszvik-kastély története több szempontból is érdekes. Egyrészt itt fejezte be Appassionata című művét Beethoven, de ha hinni lehet a mendemondáknak, a híres zeneszerző nem csak a komponálásra koncentrált a Martonvásáron töltött idő alatt.

A martonvásári Brunszvik-kastélynak az épülete is szép, de ami igazán lenyűgözi az ide látogatót, az a körülötte elterülő óriási park. Ha pedig Beethovent és a „halhatatlan kedvest” is odaképzeljük, a legkevésbé sem szokványos történetek bontakoznak ki előttünk. Nem is csoda, hogy a kastélyban máig éltetik a Beethoven-kultuszt.

A parkban rendszeresen tartanak hangversenyeket, az épület néhány látogatható termében pedig múzeumot rendeztek be a német zeneszerző tiszteletére. Pedig Beethoven legfeljebb háromszor járhatott a kastélyban, az időpontok is nehezen rekonstruálhatók és kétségesek. Az viszont bizonyos, hogy barátság fűzte a Brunszvikokhoz, sőt egynémely családtaggal gyengéd viszonyt is ápolt.

kastely_2.jpg

Az ismeretség 1799-ben köttetett, amikor özvegy Brunszvik Antalné két gyermekével, a 24 éves Terézzel és a 21 éves Jozefinnel Bécsbe látogatott. Az asszony felkérte az akkor 29 éves Beethovent, akinek egy közös barátjuk mutatta be, hogy tanítsa zongorázni a lányokat. Bár a zeneszerző alapvetően úgy tartotta, tanítson az, aki nem tud komponálni, mégis elvállalta a feladatot, és 16 napig oktatta a két Brunszvik lányt. 

A döntés végeredményben gyümölcsözőnek bizonyult: később megismerkedett a testvérükkel, Ferenccel is, aki jó barátja és mecénása lett. Neki ajánlotta az Appassionatát, amit állítólag a martonvásári kastély parkjában fejezett be. A legenda szerint a szigeten, egy nagy, fekete nyárfa alatt.

kastely_3.jpg

A magyarországi grófi családok közül, ellentétben mondjuk a Festeticsekkel vagy a Nádasdyakkal, a Brunszvikok nevével viszonylag ritkán találkozhatunk. A címet Mária Teréziától kapták a martonvásári birtokkal együtt, ahol 1785-ben emeltek barokk kúriát. Persze az évszázadok alatt számos alkalommal végeztek bővítést és átalakítást az épületen, amely először klasszicista, majd neogót stíluselemekkel gazdagodott.

Mai kinézetét az 1870-es évek második felében nyerte el. A kastélyban a család négy generációja élt, majd az építmény Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceghez került, aki később Dreher Antal sörgyárosnak adta el. 1945-ben hadikórházként funkcionált az épület, 49-től napjainkig pedig a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának (illetve jogelődjeinek) ad otthont. A kastély ezen része sajnos nem látogatható.

kastely_4.jpg

A múzeumban Beethoven magyarországi kötődései kapják a fő hangsúlyt, és bemutatják a Brunszvik családot is, amelynek négy generációja élt itt. Teréz, akit sokáig Beethoven szerelmének tartottak, igazán sokoldalú karakter: amellett, hogy vonzódott a művészetekhez – rajzolt, festett, szavalt, zongorázott, verseket írt német nyelven –, ő hozta létre 1828-ban a Monarchia első óvodáját, amit akkoriban kisdedóvónak hívtak, és ahol a mai megszokással ellentétben még férfiak vigyáztak a csemetékre.

Teréz – unokahúgát, Teleki Blankát segítve – az első magyar nőnevelő intézet megalapításában is részt vett. Még egy apró érdekesség: állítólag ő állított először karácsonyfát Magyarországon. Az időpont 1824, a helyszín azonban nem tisztázott, egyes források Martonvásárt, míg mások Aszódot vagy éppen Pestet említik. Teréz munkásságával és az óvodapedagógia fejlődésével egyébként a szomszédos Óvodamúzeumban ismerkedhetnek meg jobban.

kastely_5.jpg

Csak nemrég derült fény arra, hogy Beethoven valójában nem Terézzel, hanem Jozefinnel bonyolódott szerelmi kapcsolatba. A lány sorsa korántsem irigylésre méltó: fiatalon hozzákényszerült egy nála jóval idősebb férfihoz, Joseph Deym grófhoz, aki néhány évvel a házasságkötés után meghalt tüdővészben.

Jozefin ekkor sem lehetett szabad, bár Beethovennel kölcsönösen szerették egymást, a zeneszerző polgári származása miatt nem házasodhattak össze. Második férje végül az észt Stackelberg gróf lett, de mellette sem volt boldog, és komoly anyagi gondokkal is küszködtek. Jozefin 42 évesen halt meg ideglázban.

„Már az ágyban Hozzád szállnak gondolataim, én Halhatatlan Kedvesem, itt-ott vidáman, azután ismét szomorúan, várva a sorstól, meghallgat-e bennünket? Élni csak egészen Veled tudok, vagy sehogy.” Az idézet Beethoven rejtélyes leveléből származik, címzettjének kilétét a mai napig homály fedi. Feltételezhető, hogy az írás Jozefinnek szól, de a zenetörténészek szerint még legalább két másik hölgy is szóba jöhet.

Antonie Brenato, egy frankfurti kereskedő felesége, illetve a Brunszvik lányok unokatestvére, Giulietta Guicciardi. Neki ajánlotta a zeneszerző a Holdfényszonáta című művét. A lány állítólag meglehetősen kacér volt, és bár egy ideig játszadozott Beethovennel, végül egy grófhoz ment feleségül. A halhatatlan kedveshez szóló legendás levél másolata a martonvásári kiállítás részét képezi, mellette olvasható a magyar fordítás is.

kastely_6.jpg

Zenekedvelők számára különösen érdekesek lehetnek a múzeumban kiállított kották, a 19. századi hangszerek, de a korabeli miliőt megidéző szoba is hangulatos. Ebben a teremben tartják azt a medált, amelybe Beethoven hajszálait foglalták bele – kissé bizarr látványt nyújt.

kastely_7.jpg

Egy helyen kibontották a falat, így megtekinthetők a monogrammal ellátott téglák, amelyeket a család saját téglaégető műhelyében gyártottak. A jelölések alapján lehet beazonosítani, hogy a kastély mely részét mikor építették. 

Beethoven nem volt túl magas, inkább köpcösként írták le. Olyannak, aki előredöntött felsőtesttel, karját hátul összekulcsolva, tempósan sétált. Azt is mesélik, hogy – talán éppen említett lendületessége miatt – Schubert, akivel egy utcában lakott, bár bálványozta őt, sosem merte megszólítani. (A mai napig vitatkoznak arról, megismerkedett-e végül a két zeneszerző, vagy sem.) A múzeum legnagyobb termének sarkában felállított szobron remekül meg lehet figyelni a jellegzetes testtartást.

kastely_8.jpg

Nehéz elképzelni, hogy amikor 1783-ban Brunszvik Antal megkapta a martonvásári birtokot, egy nagy, vizes pusztaság terült el a gyönyörű angolpark helyén. A területen egy ház, néhány pásztorviskó és egy fa állt – derül ki Teréz visszaemlékezéséből. Az abban az időben 100 (most csaknem 70) hektáros kertet Brunszvik Ferenc pofoztatta ki.

Tájépítésze az a Heinrich Nebbien volt, akihez a Városliget kialakítása is köthető. A vízrendezés és a mocsárlecsapolás után égerest, törpe mandulást telepítettek, és többek között platánokat, később pedig egzotikus fafajokat ültettek. Az 1820-as években kihelyezett kőpadok, a háromívű kőhíd és a vörösmárvány kút a mai napig látható a parkban.

kastely_9.jpg

A második világháború alatt a terület óriási károkat szenvedett. 1949-ben kezdődött a helyreállítása, 53-ban pedig természetvédelmi területté nyilvánították, és ma bátran kijelenthetjük, hogy a Brunszvik-kastélyt körülölelő park az egyik legszebb a maga nemében Magyarországon. Számos különleges fafaj megtalálható itt a vöröslevelű japán juhartól kezdve a páfrányfenyőn keresztül a tulipánfáig, a különleges mocsárciprus pedig a hely egyik büszkesége.

kastely_10.jpg

A festői képbe jól illeszkedik a nagy halastó a rajta átívelő híddal és közepén a szigettel, ahol hangversenyeket tartanak. Az énekes- és vízimadarak, mókusok, nyestek, sünök és mocsári teknősök mellett néha-néha vidrával is lehet találkozni. Ha nyitott szemmel járunk, olyan érdekességekre is bukkanhatunk, mint a kastély közelében álló kőoroszlán.

Ez a szobor arra a pályázatra készült, amelyet a Lánchídhoz írtak ki 1850-ben. A nyertes alkotás végül Marschalkó Jánosé lett, az ismeretlen művész kreálta szomorú ábrázatú, kevésbé tekintélyt parancsoló oroszlán pedig most a Brunszvik-kastély épületét őrzi. 

kastely_11.jpg

Belépő: Teljes ár: 1.500 Ft/fő; nyugdíjas: 700 Ft/fő (a kastély és a park)

A kastély megtekintése és a parkban tett séta után megnézzük a hazánkban egyedülálló Óvodatörténeti múzeumot.

Az Óvodatörténeti Múzeum kiállítása immár húsz éve látogatható Martonvásáron. A múzeum 1990-ben kapott működési engedélyt Nyíregyházán. A múzeum létrehozója, vezetője és egyszemélyes mindenese Harcsa Tiborné nyugalmazott óvodavezető már előtte, éveken keresztül gyűjtötte és mentette a magyar óvodatörténet emlékeit.

A gyűjteményt létrehozója, Harcsa Tiborné a nyírségi megyeszékhelyről 1995-ben átköltöztette a magyar kisdedóvás "szülőanyjának" Brunszvik Teréznek oly kedves településére, Martonvásárra. Méltóbb helyre nem is kerülhetett volna. Brunszvik Teréz kultusza a településen másfél évszázada nem szűnik lángolni. Az itt lakók és az intézmények őszinte és mély tisztelettel ápolják a grófnő emlékét. Nem véletlen, hogy 1962-ben a martonvásári óvodában nyitották meg az ország első állandónak tervezett, de feledésbe merült óvodatörténeti kiállítását.

Szerencsés volt ez a helyválasztás azért is, mert így a múzeum egy olyan természeti értékekkel fűszerezett kulúrtörténeti, turisztikai látványosság része lett, melyet évente több százezren keresnek fel. Az egykori Brunszvik kastély, benne a Beethoven emlékmúzeummal, a kastélypark, mely hazánk leghitelesebb angolkertje. Martonvásár a magyar óvodatörténet legkiemelkedőbb emlékhelyévé vált, ahová hazánk óvónői és az óvodatörténet iránt érdeklődők népes tábora zarándokol el. Ezrével térnek be a kastélyparki séta nyomán a volt/mostani/vagy leendő óvodások és olyanok, akik sose jártak óvodába. Nem csak nosztalgikus emlékek idéződnek fel itt a látogatókban, hanem arra is rádöbben, hogy az óvoda, mint intézmény milyen jelentős művelődési, társadalmi és nemzetgazdasági szerepet képvisel.

A megnyitás óta 12-15000 látogató keresi fel évente a múzeumot. A kiállítás Brunszvik Teréz 1828-ban Budán megnyitott első magyar és egyben első közép-európai kisdedóvodájától az 1950-60-as évek napközi-otthonos óvodájáig mutatja be a magyar óvodaügyet, végigkövethetjük a főbb pedagógiai irányzatokat, korabeli tárgyakon, dokumentumokon, és persze a gyermeklét legfontosabb eszközein, a játékokon keresztül, enteriőrökkel színesítve. Mint minden múzeumban, itt is, a kiállítás csak a jéghegy csúcsa. Az adattár és a fotótár, valamint az 5 000 kötetes szakkönyvtár nélkülözhetetlen segítsége az óvodatörténet iránt érdeklődőknek. A múzeum fenntartója Martonvásár Város Önkormányzata.

kastely_12.jpg

Belépő: Teljes ár: 500 Ft/fő; nyugdíjas: 250 Ft/fő.

A Beethoven és az Óvodatörténeti múzeumot ha sikerül tárlatvezetéssel nézzük meg.

Programunk itt ér véget, ezután indulunk az elég sűrűn közlekedő vonattal vissza a Délibe.

A belépők és az esetleges tárlatvezetési díj a helyszínen fizetendők.

Jelentkezé: email: vandorbot11@gmail.com

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 7
Tegnapi: 203
Heti: 985
Havi: 3 977
Össz.: 38 928

Látogatottság növelés
Oldal: MARTONVÁSÁR - Látogatás a Brunszvik kastélyban és a parkban
VÁNDORBOT TÚRACSAPAT - © 2008 - 2018 - vandorbot-turacsapat.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: vandorbot.hu metrólátogatás - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »