VÁNDORBOT TÚRACSAPAT

Aktuális túráink, útjaink, - leírások, fotók a lezajlott túrákról

FELFEDEZZÜK SZOMBATHELYET

2018 június 10

A tavalyi jól sikerült pécsi városnéző program után idén folytatom a magyarországi városok bemutatását. Ezen a napon SZOMBATHELY városával fogunk megismerkedni, ugyancsak idegenvezetéssel keressük fel a nevezetességeket. A vezetés során sok érdekes dolgot tudhatunk meg Vas megye székhelyéről, nagy múltú történelméről, mai életéről.

szombathely.jpg

A PROGRAMRA ELŐRE FEL KELL IRATKOZNI

Találkozása Déli pályaudvaron a pénztárcsarnok bejárata előtt 6 órakor. A vonat 6.30 órakor indul és menetrend szerint 9.47 órára ér Szombathelyre. Pótjegy váltása korhatártól függetlenül kötelező.

Megérkezés után találkozunk idegenvezetőnkkel, aki az állomáson vár ránk és elkezdjük prpgramunkat.

Tervezett látnivalók:

Először a Szent Márton templomot és Látogatóközpontot nézzük meg.

szent-marton-ter-1.jpg

A Szent Márton plébániatemplom a római kori Arrabonába (a mai Győrbe) vezető út mentén fekszik az ókori Savaria keleti temetőjénél. A 4. századtól a területet ókeresztényék használták temetőként. 791 októberében I. Károly frank császár az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt. 829-ben Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére.

A 860-ban már említést tesznek arról, hogy a templom helyén született a hagyományok szerint a későbbi a toursi püspök. Emlékét a plébániatemplomban, a szentélytől északra fekvő kápolna őrzi.

Szent István uralkodásának idején az ősi templom helyén fából egy újabbat építettek, amit Szent László alatt félkörívben záródó téglatemplommal váltották fel. 1230-ban a győri püspök tulajdonába került a templom és azt román stílusban átépítették. 1260-ban már egy oklevél említi a templom előtt álló kutat, melynek vízével keresztelte meg Szent Márton az édesanyját. A 15. században a templomot ismét átépítik, ezúttal gótikus stílusban. 1683-ban Draskovich György győri püspök a város tiltakozása ellenére és királyi jóváhagyásával a domonkos szerzeteseknek.

A szerzetesek felépítették itt kolostorukat és megkezdték a templom nagyszabású átépítését. A háromhajósra bővített, félig kész épület azonban összedőlt. Az újabb építkezés terheit gróf Erdődy III. György felesége, gróf Batthyány Erzsébet vállalta, miként erről a bejárat feletti felirat tanúskodik. A tervezéssel Carlo de Torre-t bízták meg. A barokk templomot 1668 - 1672 között építették. A kialakított kriptában először gróf Batthyány Erzsébet kapott végső nyugodalmat. Az építkezést követően a templom titulusa Szentháromságra változott, később azonban visszanyerte eredeti címét.

1788-ban II. József intézkedése nyomán a szombathelyi kolostort is feloszlatta, a szerzetesek a IV. Béla által alapított vasvári Szent Domonkos rendi szerzetházba költöztek. Szombathelyre 3 évvel később - 1791-ben - térhettek vissza. A kényszerűen elhagyott templomukat és kolostorukat ekkor tataroztatják.[2]

1930-ban, Badalik Sándor Bertalan későbbi veszprémi püspök plébánossága alatt a templomot nyugati irányban egy kereszthajóval bővítették és az új főhomlokzatot a korábbival azonos módon, de a mai tér felé előrehozva, építették fel. Ekkor épült véglegesen össze a templom és a kolostor. A terveket a város szülötte, Wälder Gyula műegyetemi tanár készítette.

A templom előtti téren 1938-ban állították fel Rumi Rajki István kétalakos szoborművét; Szent Márton megkereszteli édesanyját.

szent_marton_megkereszteli1.jpg

A II. világháború idején a pályaudvar közelsége ellenére sem szenvedett súlyos sérüléseket. A templomot 1954-ben, tornyát 1959-ben tatarozták, a templombelső kifestésére 1968-ban került sor.

templombelso.jpg

A domonkos szerzetesek közösségét a hatalom 1950-ben oszlatta fel, a hitéletet, napjainkban a plébánia vezetését a Szombathelyi Egyházmegye papjai látják el.

Az 1996/97-es Szent Márton Jubileumi Év óta fokozott érdeklődéssel érkeznek látogatók a szombathelyi Szent Márton-templomhoz. A Szent Márton Plébánián működő látogató központ a hely nevezetességeit is bemutatja, illetve lehetőséget biztosít különféle rendezvények megtartására és a kapcsolatok folyamatos ápolására. A zarándokok liturgikus szertartásokat tarthatnak a templomban, vagy egyéni imát végezhetnek. 2005-ben az Európa Tanács a Szombathelytől Toursig vezető útvonalat Európai Kulturális Útvonallá nyilvánította, egyúttal a templom a városon belüli és a nemzetközi Via Sancti Martini kiinduló állomása lett.

A szentély északi falán középkori freskótöredékek kerültek elő. A templom körül 9-11 szd-ból származó temető volt, melyet egészen a 20. századig használtak.

Belépő: egységesen 700 Ft.

A templom megtekintése után a virágdíszbe öltözött Főtérre megyünk, ahol láthatjuk a szobrokat, a házakat, melyek közül némelyik freskóval díszített.

szombathely_foter.jpg

Következő programunk a Székesegyház megtekintése lesz.

szekesegyhaz.jpg

A székesegyház a város szívében, az egykori vár területén, a régi várpalota és a vártemplom helyén épült fel. Közvetlen szomszédságában fekszenek az egykori Savaria központjának, a helytartói palota és a Szent Quirinus bazilika romjai. A helyet Szombathely első püspöke, Szily János választotta építésze, Hefele Menyhért javaslatára több változat végiggondolása után.

Szombathely életében döntő változást hozott az a döntés, mellyel 1777-ben Mária Terézia VI. Piusz pápával egyetértésben a várost püspöki székhellyé emelte. Az új egyházmegye első püspöke felsőszopori Szily János lett, aki kinevezése után máris nagy építkezésekbe kezdett. A régi, romladozó várat lebontatta. Néhány év alatt épült fel a gimnázium, a bölcseleti akadémia, a hittudományi főiskola, a szeminárium és a püspöki palota épülete. A városban nyomdát, könyvtárat, múzeumot alapított. Már csak a legfontosabb, a püspöki székesegyház épülete volt hátra. Több terv megtekintése után a város tiltakozása ellenére végül a vártemplom feláldozása mellett döntött, és az új épületet a püspöki palota és a szeminárium épületei közé terveztette meg. A vártemplom bontása 1791-ben indult meg, anyagát az építéshez használták fel.

A székesegyház építését Hefele Menyhért tervei szerint 1791 tavaszán kezdték meg, az alapkövet augusztus 29-én maga a püspök helyezte el. Az alapok ásásánál rögtön az ókori város fórumának maradványaira, a római épületek alapfalaira és mozaikjaira bukkantak. Szily János mint kora egyik nagy műveltségű embere nem engedte meg a római romok elpusztítását. Azokat gondosan feltárták és a legszebb maradványokat megmentették az utókornak. Az építés gyors ütemben folyt, úgy hogy 1793 őszén már tető alatt volt a szentély. 1794 tavaszán elkezdődött a tornyok és a hajó építése is, melynek vezetésére közben március 15-én elhunyt a tervező Hefele Menyhért. Az idős mestert a ferences templom sírboltjába temették, és az építés további vezetésével tanítványát, Anreith Györgyöt bízták meg. Az év végére a kedvezőtlen időjárás ellenére sikerült az egész székesegyházat tetővel befedni.

1795 májusában a püspök a szobrászati munkát elvégzésére Prokop Fülöp bécsi szobrászművésszel, a falfestmények elkészítésére Franz Anton Maulbertsch festőművésszel kötött szerződést, azonban Maulbertsch még a munkák megkezdése előtt 1796. augusztus 7-én elhunyt. A püspök ezután a festői munkák elvégzésével Maulbertsch tanítványát, Jozef Winterhalder festőművészt bízta meg, aki mestere tervei alapján feladatát olyan remekül végezte, hogy a szentély mennyezetképét sokáig Maulbetschnek tulajdonították. 1797-re felépültek a tornyok, az oromfalakra feltették Prokop szobrait és elkezdődött a főoltár építése. Augusztusban I. Ferenc császár feleségével és kíséretével három napot töltött Szombathelyen és megtekintette az épülő székesegyházat is, melyről dicsérően nyilatkozott. 1798 áprilisában Winterhalder megkezdte a szentély mennyezetének kifestését. Folytatták a hajó boltozását, felrakták a gazdagon aranyozott korinthoszi oszlopfőket, elkezdték márványozást. Még javában folytak a belső díszítés munkálatai, amikor Szily János püspök 1799. január 2-án 64 éves korában tüdőgyulladásban elhunyt. Vele a székesegyház lánglelkű megálmodója és építője, a munka odaadó lelkesítője szállt sírba. Végrendeletében a székesegyházra hagyta nagy értékű könyvtárát, mely magva lett az egyházmegyei könyvtár terjedelmes gyűjteményének.

1799 tavaszán a munkák Eölbei János kanonok irányításával folytatódtak. Winterhalder megfestette a kereszthajók mennyezetét, az oldalfalak képeit, Prokop felállította a főoltár feletti glóriát, befejezték az oszlopok márványozását és aranyozását. Az első rész ideiglenes leválasztásával lehetővé vált az istentiszteletek elvégzése. A munka lendülete azonban 1800-ban pénz hiányában megtorpant.

1800. május 18-án VI. Piusz pápa gróf Harrasi Herzan Ferencet szentelte fel Szombathely püspökévé. Rövid püspöksége alatt azonban a székesegyház építése lényegében szünetelt, azonban számos műkincset hagyományozott a templomra. 1806 nyarán Somogyi Lipót győri kanonok lett Szombathely harmadik püspöke. Az új püspök nagy lendülettel látott munkához, novemberre készen állt a kereszthajó két oltára és a szószék is. 1806. november 9-én ünnepélyesen felszentelték a székesegyházat.

Mivel Winterhalder időközben elhunyt, 1807 márciusában Somogyi püspök Anton Spreng bécsi akadémiai festőt bizta meg a hajó mennyezetének kifestésével, aki 1808 őszére végzett a munkával. Elkészültek a belső szobrok, az orgona, a gyóntatószékek és a kanonoki stallunok. 1814. április 29-én ünnepélyesen vitték át a püspöki palotából Szent Placidus római vértanú ereklyéit és a jobb oldali első mellékoltáron díszes üvegkoporsóban helyezték el. Ezzel a székesegyház belső díszítési munkái lényegében lezárultak és az építés befejeződött, és ugyanazon év június 14-én fel is szentelték a templomot.

A második világháború eseményei a várost akkor kezdték jobban érinteni, amikor a hátráló német és magyar csapatok a Dunántúl nyugati részére szorultak vissza. A városban több a kormányhivatal és minisztérium is helyet kapott. Több, kisebb bombatámadás után 1945. március 4-én a várost az angolszász légierő pusztító csapása érte, melynek következtében több száz lakos halt meg és a város Magyarország ötödik legromosabb városa lett. Aznap 12 óra 43 perckor a székesegyházat is bombatalálat érte, melynek pusztítása leírhatatlan volt. A pusztítás csak a tornyokat kerülte el, a homlokzat felső része előredőlt, szobordíszei lezuhantak, a tető és a hajó boltozata beomlott, a gyönyörű mennyezetfreskók és az orgona megsemmisültek, a belső berendezésből alig maradt valami. A szentély boltozata helyén hatalmas lyuk tátongott. Mindenütt romok, az oltárképek és a márványburkolat leszakadt, a berendezés darabokra tört. A pusztítás egyedül a Madonna-kápolnát kerülte el.

A háború után azonnal megindult az újjáépítés, amely a templom külsejét tekintve 1947-ben fejeződött be. 1947. szeptember 7-én szentelték fel újra az épületet, megkezdődött a restaurálás, a hiányzó alkotások pótlása. Csak az 1980-as években vetődött fel komolyan, hogy a templombelsőt a lehető legeredetibb formában helyre kellene állítani. A belső helyreállítási munkák Konkoly István püspök nevéhez fűződnek. Előbb a szentély, majd a kereszthajók márványborítása készült el. Pár éves szünet és a rendszerváltás után következett a kórus és a főhajó helyreállítása, és a kereszthajókba új, nagyméretű festmények kerültek, amelyek Kisléghi Nagy Ádám művei. 1999-ben megépült az új 3 manuálos, és 54 regiszteres orgona, Áment Lukács OSB atya tervei alapján. Az orgonaszekrény vörösfenyőből készült, magassága 12 méter. A homlokzatban álló sípok magassága meghaladja a 6 métert. Sípjainak száma 4500 körül van. A régi mennyezetfreskók helyreállítása kivételével lényegében a munkák befejeződtek, de a restaurálás két lépcsője megmutatkozik a szentély és a fő kupola festésének különböző stílusában. A székesegyház felújítása 2004 nyarára fejeződött be. Ma közel a régi fényében pompázik.

szekesegyhaz_2.jpg

A székesegyház méreteiből és elhelyezkedéséből következően is a belváros központi épülete, minden irányból rögtön magára vonja a figyelmet. Ez a hely már a római kori városnak is központja volt, itt volt a fórum és a legfontosabb épületek és később itt épült a vár is. A templom előtti teret az 1860-as években alakították ki. A székesegyház méltóságteljesen emelkedik a püspöki palota és a szeminárium épülete között, azonban azoktól beljebb, elöl kis teret alkotva. Vele szemben az építtető Szily János püspök szobra, mely karosszékben ülve főpapi eleganciával szemléli az általa megálmodott épületet.

A székesegyház stílusa klasszicizáló barokk, alaprajza latin keresztet formáz. Hosszúsága 78,70 m, a kereszthajó szélessége 38 m, a hosszanti hajó szélessége 24 m. Belső magassága 28 m, külső magassága a tornyokkal együtt 62,5 m. Befogadóképessége 5000 ember. A két torony által közrefogott homlokzat erőteljes tagolásával szemben az oldalfalakat és az apszist egyszerű lizénák tagolják. A homlokzat alsó részét négy, hatalmas toszkán, felső részét négy ion oszlop tagolja. A felső részt háromszögű oromfal koronázza. Az oromfal jobb oldalán Szent Péter a kulcsokkal, bal oldalán Szent Pál a karddal, csúcsán pedig ülő nő alak két gyermekkel a hitnek, a reménynek és a szeretetnek megtestesítői. A szobrok Prokop munkái és 1796-ban kerültek az oromzatra.

A homlokzat alatt három, félköríves kapu, felettük a kórus nagy ablakai. Az emeleti részen a két középső oszlopközben nagy méretű ablak, míg a jobb és bal oldali fülkékben Mózes és Keresztelő Szent János szentmargitbányai mészkőből faragott szobrai állnak, szintén Prokop alkotásai. A gerendamezőben római szokás szerint a következő felirat áll: IOAN SZILY PRIMUS EPPUS SABAR. MDCCXCVII. (Szily János Szombathely első püspöke, 1797)

A homlokzat két oldalán karcsú tornyok szöknek a magasba, az oszlopoknak megfelelően itt is két-két toszkán, feljebb két-két ión oszlop, a második emeletem két-két hornyolt pillér tartja a párkányokat. A toronysisakok mai formájukat 1870 és 1871 között nyerték el, amikor megerősítették és megmagasították őket. A toronysisakokat négy-négy faragott váza övezi. A sisakok rézlemezeit az első világháborúban hadicélokra elvitték és bádoglemezzel pótolták őket.

szekesegyhaz_3.jpg

Az épület megújítására 1923-ban, 1947-ben 1977-ben is sor került. 2014. nyár és 2015. január között ismételten megtörtént a külső homlokzat és a tornyok felújítása, a restaurálták a kőfelületeket és rendbe hozták a lábazatokat, megújították a torony sisakokat is.[1]

2015. december 13-án avatták fel a Szent Márton jubileumi évre elkészült megújult főbejáratot. A bronzkapu kazettái Szent Márton életének egyes eseményeit ábrázolják. A domborműveket Veres Gábor szobrászművész készítette.

szekesegyhaz_fobejarat.jpg

A székesegyházba belépve azonnal feltűnnek a hatalmas méretek. Amíg a templombelső restaurálása nem kezdődött el, a csupaszon vakolt falak ezt még jobban kihangsúlyozták. A legtöbb látogató azt mondta – túl egyszerű. Igen, de ez a templom 1945 előtt nem így nézett ki. A belső rész megújítása legnagyobb részben Konkoly István püspök nevéhez fűződik, aki hivatalba lépése után nagy lendülettel látott hozzá a munkához. Ennek köszönhetően ma már a székesegyház belseje – a mennyezetfreskók kivételével – újra régi fényében ragyog.

A főhajó két oldalán 3-3 félkörös záródású oldalkápolna nyílik, az oltárok felett negyed köríves ablakokkal. Az oltárokat magas talapzaton álló korintoszi oszlopok fogják közre, melyek díszes koszorúpárkényt tartanak.A koporsó alakú oltárok felett szürkés márványkerettel övezett, az egész falmezőt kitöltő oltárképek.

Az északi oldalon az első kápolna oltárképe eredetileg Nepomuki Szent Jánost ábrázolta, Spreng festette 1808-ban. A kép a háborúban elpusztult. Alatta üvegkoporsóban Szent Placidus vértanú ereklyéi. A szent teteme korábban a római Pontianus-katakombában feküdt, 1793-ban Herzan bíboros tulajdona lett, aki püspöksége idején a székesegyháznak ajándékozta. Az északi második kápolnában eredetileg Szent István király oltárképe állt, Dorfmeister festette 1792-ben. A bal oldali falon gróf Mikes János püspök édesanyjának síremléke látható, maga a püspök is a kápolna alatti sírboltban nyugszik. A harmadik kápolna oltárképe Szent János megkereszteli Jézust Dorfmeister festménye. A déli első kápolna oltárképe Spreng festménye Szent Sebestyén vértanúságát ábrázolja. A második kápolna, Jézus átadja a mennyország kulcsait Szent Péternek, Maulbertsch festménye szintén megsemmisült. A harmadik kápolna oltárképe a Szent családot ábrázolta, a háború áldozata lett. A kápolnák oldalfalain egykor az oltárképekhez illő bibliai ábrázolások voltak láthatók, ezek sincsenek már meg. A hajóban egykor tölgyfából készített padok sorakoztak, melyek elpusztultak, ma párnázott székek helyettesítik őket.

A kereszthajók oltárképei Sabaria két nagy szentjét Szent Mártont és Szent Quirinust ábrázolják. A déli oldalon Maulbertsch 1792-ben festett Szent Quirinus sabariai vértanúságát ábrázoló oltárképe. Az ókorban az ő tiszteletére volt szentelve a város bazilikája, ahol a szent teste is nyugodott. Mellette balra a keresztkút és az egyik eredeti állapotban megmaradt díszes gyóntatószék Spreng Bűnbánó Magdolnát ábrázoló festményével. A sekrestye felett Prokop reliefje Szily János püspököt ábrázolja. A gazdagon díszített márvány szószéket Hefele tervei alapján Rupelmayer készítette 1807-ben, a tetején a hitet jelképező nőalak Prokop munkája.

Az északi kereszthajóban Maulbertsch 1791-ben festett Szent Márton oltárképe. Alatta Szent Márton ereklyetartója. A hermában a szent ereklyéje, melyet Tours városa adományozott a szülővárosnak 1913-ban. A herma alapzata Tóth István szobrászművész alkotása. A hajóból három márványlépcső vezet a félkör alakú szentélybe, melyet eredetileg márványkorlát választott el a kereszthajótól. A főoltár feletti glóriát Hefele tervei szerint Prokop készítette, közepén háromszögben Isten neve, körülötte a kiáradó fénysugarakban felhők közt angyalok lebegnek. A főoltár építménye salzburgi márványból készült Rupelmayer alkotása, oltárképén eredetileg Maulbertsch Visitatio című festménye volt látható, ez azonban a bombatámadásban elpusztult. Helyette… A főoltár két oldalán két-két aranyozott fejű korintoszi márványoszlop. Mellettük jobb- és baloldalt Prokop művei, Zakariás az angyallal, illetve Szent József nagyméretű fehér alabástromgipsz szobrai. A szentély déli oldalán állt egykor a püspöki trónus aranyhímzésű mennyezettel. Ez az átépítés során átkerült az északi oldalra. Vele szemben Pietro Bertini da Cortona alkotásának másolata Szent Pál megkeresztelése, Herzan bíboros ajándéka. A sötét diófából készült kanonoki stallumokat Bitterle műasztalos készítette 1807-ben, a hátfalakat lezáró medalionokban Prokop aranyozott fa domborművei láthatók.

szekesegyhaz_5.jpg

Az északi kereszthajóból nyílik a székesegyház legépebben megmaradt része a Madonna-kápolna. Oltárán Raffaello Sixtusi Madonnájának carrarai márványból faragott másolata áll. Maga az oltár 1928-ban készült Hefele fennmaradt tervei alapján. Mennyezetén Winterhalder egyetlen megmaradt freskója az Utolsó ítéletet ábrázolja. A déli kereszthajóból nyílik a sekrestye, melynek belső része a káptalani, külső része a plébániai sekrestye. A káptalani sekrestye oltárképén Guido Reni Szent Mihály arkangyalt ábrázoló képének másolata, Herzan bíboros ajándéka eredetileg a Madonna kápolnát díszítette. A sekrestye felett van elhelyezve a vasvár-szombathelyi székeskáptalan levéltára, melynek legrégibb okmányai a 12. századból valók. A székesegyház alatti sírboltban Szombathely püspökei és kanonokai nyugszanak.

madonna_kapolna.jpg

A Püspöki Palotát és a Megyeháza szép épületét csak kívülről nézzük meg.

puspoki_palota.jpg

megyehaza.jpg

Szombathely múltja a rég letünt évezredekbe nyúlik vissza, azonban a tovatünt idő emlékei ma is láthatók. Sétánk következő részében a Romkertbe látogatunk, ahol a romai kori Savaria emlékeit tekinthetjük meg. A város már ebben az időben is jelentős település volt, hiszen kereskedelmi utak mentén terült el, - itt vezetett a híres Borostyán út, melynek ezredéves kövein mi is sétálhatunk.

borostyan_ut.jpg

Szombathely központjából üde zöld foltjával emelkedik ki a Püspökkert, ahol az 1937. óta folyó ásatások során a Kr. u. 50 körül alapított Colonia Claudia Savariensium nyugati városrészének jelentős épületcsoportjait tárták fel a régészek. A 4. század elején épített palotában (Nagy) Constantin, II. Constantius és Valentinianus császár is megfordultak. A császári palota épülettömbjéből kiemelkedik az 50x17 méter nagyságú fogadóterem, melynek padozatát színpompás mozaikszőnyeg díszítette, s ez Pannonia provincia ma ismert legnagyobb egybefüggő mozaikfelülete.

mozaik_3.jpg

A kert árnyas fái alatt időzve megtekinthetjük többek között az egykori fürdőház és a Mercurius szentély alapfalait. Sétálhatunk azon a bazaltborítású úton, amelyen hajdan a római legiók meneteltek, kereskedők karavánjai hozták a városba észak aranyát, a borostyánkövet, vagy éppen a savariai fazekasok termékeit szállították messzi vidékekre. A római város fazekas tárgyaival külön kiállítási egységben ismerkedhet meg az érdeklődő.

romkert_2.jpg

Ha az egészh területet megnézzük, belépő van, ennek ára még nem ismert.

A város híres múzeuma a Smidt Múzeum.(Sajnos jelenleg felújítás miatt zárva van, ha túránk idejére kinyit, természetesen megnézzük).

smidtfalkutatas2.jpg

A szombathelyi Smidt Múzeumot 1968-ban alapította Dr. Smidt Lajos (1903–1975), nyugalmazott kórházigazgató, sebész főorvos, aki Szombathely városának és Vas megye közönségének ajándékozta értékes magángyűjteményét. Hat évtizedes gyűjtőmunka eredménye ez a gazdag életmű. A főorvos fáradhatatlan szenvedéllyel gyűjtötte a múlt becses emlékeit a jövő számára, azzal a céllal, hogy közkinccsé tegye. Szombathely városa a Hollán Ernő utca 2. szám alatti műemlék épületben adott helyet a Smidt Múzeumnak, a püspöki palota szomszédságában, szemben a Megyeházával. Az épület 1772–73-ban a középkori vár várfalaira, valamint a dél-keleti sarokbástyájára épült. A város első gimnáziumának adott otthont, később más kulturális célokra használták. Felújítását, belső átalakítását, korszerűsítését követően 1971-től múzeumként működik.
Az orvos-beteg kapcsolatnak köszönhetően a dunántúntúli birtokos nemesekek közül sokan, mint például a Batthyány, Bezerédj, Cziráky, Erdődy család több évszázada őrzött ereklyéit ajándékozta neki a műkincsek történeteivel együtt. Három szinten tárul a látogatók elé a 2009 és 2012 közt teljesen megújított, interaktív kiállítás. A földszinten az alapító sokoldalú személyiségével lehet megismerkedni a személyes tárgyain keresztül. Olajportréja Radnóti Kovács  Árpád festőművész alkotása.
 Az audio-pontokon meghallgatható egy válogatás verseiből, gondolataiból és elbeszéléseiből. A lelkiismeretesen operáló orvoshoz írt hálalevelek és a róla írt újságcikkek a szenvedélyes, a minden iránt érdeklődő önzetlen orvost hozza közelebb a látogató elé. Régiségtára, hadtörténeti és fegyver-gyűjteménye sorozatait kutatásra hívó fiókrendszerben, tapintható műtárgyak sorozatával, képnézegetővel, satírozó-asztallal lehet felfedezni. Az európai és magyar könyvtörténeti ritkaságok mellett a 16.-17. századi velencei, németalföldi, francia nyomdászcsaládok nyomdajeleivel pecsételhetnek a gyerekek.

Az egyik emeleti szárnyban: numizmatikai, orvostörténeti kiállítás, üvegművészeti, és az időszaki kiállítások számára kialakított rész nyert elhelyezést.
A másik emeleti szárnyban a 17.–19. század művészetét és életmódját bemutató barokk, empire, biedermeier termek a dunántúli nemesek és polgárok miliőjét tükrözik. Szombathely város és Vas megye történetéhez fűződő emlékeken kívül számos történelmi személyiséghez kapcsolódó emlék hívja magára a figyelmet.  Bútorok, festmények (Munkácsy, Barabás, Dorffmaister, Lótz, Orlai Petrich, Sterio), üvegek, porcelánok (Herend, Altwien, Meissen), ötvösművek, hangszerek, kéziratok (pl. Deák Ferenc, Gr. Széchenyi István, Liszt Ferenc, Jókai Mór), viselettörténeti anyag és óragyűjtemény várja a múzeum-látogatókat.

A Szombathelyen 1897-től 1974-ig közlekedő villamos egyik utolsó, a múzeumudvaron látható kocsija az intézmény sokszínű múzeumpedagógiai kínálatához nyújt újabb témát és helyszínt.

Szombathely másik nevezetes római kori emléke az Iseum, sétánk során ezt is megtekintjük.

iseum.jpg

A szombathelyi Iseum Pannonia ma ismert legfontosabb római kori, keleti eredetű vallási emléke. Az 1955-61, majd 2001-2010 között tartó régészeti kutatások során fokozatosan bontakozott ki az egyiptomi Isis istennőnek szentelt egykori savariai épületegyüttes, amely a Borostyán út városba bevezető szakasza mellett épült fel a Kr. u. 1. század végén.
A savariai szentkerület Pannoniában példátlan nagyságú, méretei a Római Birodalom más Iseumaival és Serapeumaival összevetve is jelentősek. A korinthoszi stílusú, hatoszlopos szentély építészeti kivitele, illetve tárgyi leleteinek gazdagsága és sokszínűsége alapján az Iseum a Duna-vidéki Isis-kultusz központja lehetett. A szentély működése Kr. u. 4. század közepéig mutatható ki, ekkor a templomot elbontották, köveit más építkezésekhez felhasználták, helyén pedig késő-római temető létesült.
Szombathely Önkormányzata 2008 júniusában megkezdte     az Iseum rekonstrukciója projekt lebonyolítását az Európai Unió támogatásával. A projekt keretében megvalósult a központi szentélyépület rekonstruktív bemutatása, míg az udvart egykor keretező épületek helyén, az eredeti falmaradványok figyelembe vételével épült meg az Iseum leleteit és Pannonia vallástörténetét bemutató interaktív kiállításnak helyet adó kiállítótér. 

Isis savariai otthona
2013. március 6-tól látogatható az Iseum Savariense vallástörténeti kiállítása. A 21. század igényeinek megfelelő kiállítótérben az elmúlt 60 év kutatási eredményeit, valamint a római császárkori Isis-Serapis tiszteletet és kor emberének mindennapjait átszövő magán és hivatalos kultuszok emlékanyagait láthatja a nagyközönség.

iseum_2.jpg

A szépen felújított Zsinagóga napjainkban kulturális célokat szolgál.

A monumentális, akkortájt modernnek számító templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. Stílusa a romantikából az ekelektikába fonódó kor építészeti elemeit ötvözi.

Ludwig Schöne tervezte keleti és romantikus elemek felhasználásával az egykori zsidótemplomot, mely 1975 óta hangversenyteremként működik. Mellette a II. világháborúban elhurcolt zsidók emlékműve látható.

A hitközség vezetősége 1878-ban határozta el a zsinagóga megépítését. Megtervezésével a szász születésű, de Bécsben élő Ludwig Schőne neves építészt bízták meg, akinek alkotásain (pl. a lengyelországi Bielsko-Biala, - korábban Bieltz -, zsinagógája) a historizmus szellemisége tükröződik, de jelen munkájánál, különösen a templom tömege és burkolóanyagának megválasztásánál felfedezhető a Ludwig Förster budapesti Dohány utcai templomának alakja és ízlésvilága.

A szombathelyi akkortájt modernnek számító templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. A gömbsisakos tornyokkal, különböző színű téglaburkolatokkal díszített kései romantikus - mór stílusú épület a Dohány utcai templomnál azonban visszafogottabb és a díszítése is szerényebb. Külső mérete: 23.40 x 36,40 méter. A tornyot ékesítő sisakokhoz hasonló kisebb díszek találhatók a pillérek tetején, illetve az a tetőgerinc fölé magasodó építményen is, amely tetőtéri helyiséget rejt.


"A homlokzatokat nagyméretű, félköríves záródású, fülkés kialakítású ablakok, illetve rózsaablakok tagolják, a párkányokat romantikus tagozatú, félköríves motívum kíséri. A koronázó párkány pártázata a Dávid - csillag szimbólumát idézi. A főhomlokzat jobb és bal oldali kapui a női karzat lépcsőházaihoz vezetnek, a középső kapu hármas boltozatú előcsarnokra nyílik. A 16,15 x 19 méteres, neológ imaterem U alakú karzatát öntöttvas oszlopokkal támasztották alá. A téli imatermet a keleti falnál lévő tórafülke mögött alakították ki, önálló lépcsőházakkal."

A reprezentatív külsejű, orgonával is felszerelt, keleti világot idéző zsinagóga méretei egy dinamikusan növekvő közösség igényeiről tanúskodnak. S valóban így is volt: a 19. század végére már szűkösnek bizonyult az épület.

A minden tekintetben impozáns, új zsinagóga jelentősen hozzájárult a szombathelyi illetve velük együtt a Vas megyei zsidóság önérzetének emeléséhez és összetartásának megerősödéséhez.

A nem zsidó környezet felé való nyitottságot mi sem reprezentálja jobban, mint hogy szinte Magyarországon egyedülálló módon, a római katolikus püspök is jelen volt, "persze olyan püspök, mint az igazán fennkölt gondolkodású Szabó Imre, aki nagyobb téglaadománnyal járul hozzá a templom segélyezéséhez. "

Dr. Stier József, szombathelyi rabbi avatóbeszéde mellett, ünnepi szónoklattal tisztelte meg a közösséget Dr. Lőw Immánuel, szegedi rabbi is, amely a két, földrajzilag távol eső, de lélekben annál inkább hasonló szemléletű hitközség bensőséges testvéri kapcsolatát bizonyítj.
 
zsinagoga.jpg

 A Zsinagógát kívülről nézzük meg.

Belvárosi sétánk végén felkeressük Pető Andrásnak, a világhírű Pető Intézet alapítójának szülőházát, melynek falán emléktábla emlékezik meg róla

Szombathelyen a Kossuth Lajos u. 2. sz. alatti házban született 1893. szeptember 11-én a konduktív mozgásterápiai képzés világhírű megalapítója a Pető Intézet alapítója. S mint ilyen, valószínűleg egyben a világ legismertebb szombathelyi szülötte. Szülei Pető Ármin kereskedő és Wiener Szidónia. A gyermeket az anyakönyvbe Andor néven jegyezték be. Budapesten érettségizett 1911-ben, majd a Pester Lloydnál kezdett el újságíróként dolgozni. Újságírást tanulni megy Bécsbe, mégis az orvosegyetemre iratkozik be. A bécsi egyetemen az élettani tanszék tanársegédje, majd több rehabilitációs jellegű intézmény vezetője lett. Az első világháborúban hadikórházakban végzett embermentő szolgálatot. Mozgásterápiával 1922-en az ausztriai semmeringi gyógyintézetben kezdett foglalkozni. 1938-ban tért vissza Magyarországra. Mit csinált, hogyan vészelte át a háborús időket, nincs adatunk róla. Legközelebb 1945-ben tudunk róla, a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára lett, 1963-ig. Mellette megbízták a Gyógypedagógiai Intézet mozgásterápiai osztályának vezetésével. Ebből alakult ki a főiskola mozgásterápiai intézete, később az Országos Mozgásterápiai Intézet, végül a Művelődésügyi Minisztérium segítségével létesült a Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézete, amelynek Pető doktor alapítója és élete utolsó pillanatáig igazgatója és főorvosa volt. Az ő nevéhez fűződik a konduktív nevelési rendszer kidolgozása olyan gyermekek gyógyítása céljából, akik a központi idegrendszer sérülése miatt mozgássérültek. Az általa megalkotott konduktív pedagógia optimális feltételeket biztosít az agy, illetve az idegrendszer károsodása következtében mozgássérültekké váltak beilleszkedésére, társadalmi rehabilitációjára. A rendszer komplex alkalmazása lehetővé teszi, hogy a mozgászavarokkal küszködők tanulhassanak, ellássák magukat, kisebb munkát vállalhassanak, ne kiszolgáltatottan, másokra utalva, esetleg intézetben éljék le életüket. Az intézetben képezték és képzik ki a mozgássérült gyerekekkel foglalkozó gyógypedagógusokat is. Az általa létrehozott intézmény és életműve, a központi idegrendszeri mozgássérültek kezelésében nemzetközi szinten is fogalommá vált konduktív pedagógiai rendszer a betegeket egy új, teljes élet lehetőségével, munkatársait, követőit pedig a gyógyításba vetett hittel és akarattal ajándékozta meg. Különleges személyiség volt, Márai Sándor, Illyés Gyula is megörökítette a vele való találkozást. Német nyelven írt versei és drámái mellett számos tanulmánya is kéziratban maradt. Nem érhette meg intézete elismertségét, világhírességét. Azt sem, hogy a kis Villányi úti intézetet kinőtték, és Budán, a Kútvölgyi úton új épület emelkedett, s a Nemzetközi Pető Intézet nevét viseli, amely napjainkra a világ számos országát összekapcsoló konduktív hálózat szellemi centrumává nőtte ki magát.

peto_andras.jpg

 peto_andras_2.jpg

A belvárosi séta után tarthatunk egy rövid kávé-fagylalt-sütemény szünetet, majd  elmegyünk Szombathely külső városrészébe, ahol ugyancsak érdekes látnivalók várnak ránk.

Elmegyünk a Csónakázó-tóhoz, közben megnézzük a volt főiskola, mpst egyetem épületét, hol lakott egy ideig az "angol beteg" Almásy László.

204430_nyugat_magyarorszagi_egyetem_savaria_egyetemi.jpg

csoto700_1.jpg

Itteni sétánk fő célpontja a város egyik sajátos látványossága a Vasi skanzen.

szombathely_vasi_muzeumfalu-2-l.jpg

Múzeumunk megmutatja miként éltek Vas megye falvaiban az elmúlt kétszázötven évben. A régi korok paraszti világa, a nyugati határvidék sokszínű néprajzi és természeti öröksége azonban nem csak állandó kiállításokban fedezhető fel, hanem kézműves foglalkozásokon, múzeumi órák keretében, valamint szezonális vásárokon és folklór rendezvényeken válik valóban átélhetővé.

A vasi skanzen gondolata már Tóth János építészmérnökben és Pável Ágoston néprajzkutatóban is felmerült az 1930-as években. Szombathely egy parkjában szerették volna áttelepíteni az Őrség, a Vendvidék, a Hegyhát és a Kemenesalja legrégibb és legszebb épületeit. Tervük azonban a közelgő világháború miatt nem valósulhatott meg. Az 1950-es években viszont újra intenzíven megélénkült az érdeklődés a népi építészeti szempontból különlegesen változatos vidékek irányába. Vas megyében az értékes épületegyüttesek helyszíni megőrzése (Cák, Szalafő) mellett a népi műemlékek megmentésének különösen tanulságos módjaként kínálkozott azok szabadtéri gyűjteménybe való áttelepítése. A Vasi Múzeumfalu építését Szombathelyen, a megyeközpontban, 1968-ban kezdték meg, ami így az ország második skanzeneként 1973-ban nyitotta meg kapuit. A kezdeményezés sikerre vitelében mások mellett mindvégig kiemelkedő szerepe volt Bárdosi Jánosnak, a Savaria Múzeum néprajzkutatójának.

A szabadtéri néprajzi múzeum igyekszik visszaadni a régi falu hangulatát. A házak elhelyezése hozzávetőlegesen az eredeti állapotokat tükrözik vissza, a zárt épületsorok utcaszerűen, a szórványtelepülések házai lazább térközökkel épültek újra. Az épületegyüttesek így összeállva egy valóságos faluként idézik fel a letűnt évszázadok hagyományos paraszti ház- és lakáskultúráját, életmódját. Félköríves utcasora Vas megye síkvidéki területeinek tájegységeit, illetve a megyében élő horvát és német nemzetiségeket mutatja be. A mesterségesen kialakított dombon az Örség és a szlovén Vendvidék szertelepülései tekinthetők meg. A domb déli lankáin a Délnyugat-Dunántúl dombvidékeire évszázadokig oly jellemző paraszti szőlőhegyek mintájára pincesor települt. A Vasi Múzeumfalu tervezett második üteme a meglévőhöz szervesen kapcsolódó valódi falukép kialakítására törekszik. Ez a félköríves utca folytatásaként mindkét oldalon beépített utcasorban fog folytatódni, mindazonáltal egy tölcsérszerűen kialakított faluközpontot is létrehozva.

vasi_skanzen.jpg

A múzeumfalu portáin, lakóházaiban és gazdasági épületeiben nap mint nap lehet találkozni házi és házkörüli munkákkal foglalatoskodó emberekkel. Munkatársaink szívesen megosztják mindenkivel ismereteiket arról, hogy mi is a fajankó, hogyan készül a hökkönsűlt perec, vagy miként is használták a hajdivánt. A tradicionális épített környezeten túl továbbá megismerhetők nálunk a kertek zöldségei és virágai, a régi gyümölcs és szőlőfajták, a szántók haszonnövényei, akárcsak a térség hagyományos állatfajtái.

vasi_skanzen_2.jpg

Belépő: Teljes ár: 2.000 Ft/fő;  nyugdíjas: 1.000 Ft/fő

A séta végén láthatjuk még a fedett uszoda és a Caludius szálló épületeit kívülről, majd városnéző sétánk véget ér.

A program rugalmas, az időjárás függványében változtatható.

Hazaindulás a tervek szerint 18.05 órakor, érkezés a Délibe 21.29 órakor. Rossz idő esetén van mód korábban is hazaindulni.

Részvételi költség: 2.000 Ft/fő (a vezetés díja) A belépők a helyszínen fizetendők (A feltüntetett árak tájékoztató jellegűek)

Jelentkezés: vandorbot11@gmail.com

 

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 50
Tegnapi: 40
Heti: 540
Havi: 2 449
Össz.: 50 090

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Felfedezzük Szombathelyet
VÁNDORBOT TÚRACSAPAT - © 2008 - 2018 - vandorbot-turacsapat.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: budaörsi túracsapat - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »