VÁNDORBOT TÚRACSAPAT

Aktuális túráink, útjaink, - leírások, fotók a lezajlott túrákról

HATVAN - LÁTOGATÁS A VADÁSZATI KIÁLLÍTÁSON

2018 február 17

A hatvani Grassalkovich-kastély szépen felújított termeiben látható az ország legnagyobb Vadászati Kiállítása. Programunk során ezt tekintjük meg.

hatvan.jpg

A PROGRAMRA ELŐRE FEL KELL IRATKOZNI

Találkozás a Keletiben a 13-as vágány végénél 8.15 órakor. A vonat 8.35 órakor indul.

A kastély három emeletén több kiállítás megtekinthető, melyek mindegyike valamilyen kapcsolatban áll a vadászattal.

A vadászmesterség története

Hogyan vált el a vadászat a harci gyakorlatoktól történelmünk folyamán? Hogy jutottunk el az élelemszerzéstől a fenntartható, etikus vadászatig?

Kiállításunkban végigkövetjük a vadászat eszközeinek és módszereinek a fejlődését.

A vadászat egykor az emberi élelemszerzés fontos forrása volt. A kutya háziasításával, egyes madárfajok befogásával, az állatokkal segített vadászat formája is kialakult. Az idők folyamán a vadászat jelentősége megváltozott: a mindennapi létfenntartás helyett a testgyakorlás, békeidőben a fegyverek használatának gyakorlása, majd a szórakozás vált egyre fontosabbá. Ezzel együtt a vadászat kiváltság lett, noha fennmaradtak a népi vadászati módok is. Az arisztokrata életmód csúcsa kétségkívül a vadászat volt. A színhely azonban nem az ősvadon, hanem a gondozott vadaskert, parkerdő lett.

A vadászat később mindennapi tevékenységgé, szabályozott foglalkozássá vált. A XIX. században születtek meg az első, a vadászatot szabályozó általános törvények, jöttek létre a nemzeti vadásztársaságok, szövetségek. A XXI. században a vadászat a vadgazdálkodás és a környezetvédelem fontos területévé vált.

hatvan_2.jpg

A Kárpát-medence élőhelyei és vadfajai

A Kárpát-medence jelentős részét alföldi, dombvidéki és középhegységi tájak alkotják. A Kárpátok hegykoszorújának ölelésében sajátos növény- és állatvilággal jellemezhető terület alakult ki, amelyet pannon régiónak nevezünk. Az éghajlat, a domborzat, a kőzettani és a talajtani adottságok mellett napjainkban az ember tevékenysége is alapvetően formálja a tájképet és az élővilágot.

Járja végig Ön is a Kárpát-medence élőhelyeit az alföldi vízparti erdőktől egészen a magashegyi gyepekig! Egy rámpán végigsétálva a tengerszint feletti magasság változása szerint kialakult élőhelyeket és a vadászható vadfajokat ismerheti meg a látogató. Az interaktív számítógépes játékok segítik a tájak, erdők, és a vadfajok megismerését. Megtudhatod az egyes fajok a biológiai jellemzőit, miért fontosak a vadgazdálkodásban. Bemutatjuk szerepüket a természet ökológiai rendszerében és azt, hogy milyen természeti és vadászati értéket képviselnek.

Kövesse a nyomokat és fedezze fel a Kárpát-medence vadvilágát! S hogy kikhez vezetnek a titokzatos nyomok? A kiállítás legtetején, 9 méter magasan az is kiderül

hatvan_3.jpg

A halászmesterség és horgászat fejlődése

Ismerjük meg állóvizeinket, folyóinkat a forrástól a torkolatig! A legjellemzőbb hazai halfajok, az egy évben kifogott ponty, süllő, csuka mennyisége, az átlag halfogyasztás alakulása mind érdekes adatokkal szolgál a látogatók számára. Bemutatjuk a vízi élőhelyek veszélyeztetettségét is. Tudta, hogy a Vaskapu megépítése akadályozta meg a viza felúszását ívóhelyére a Dunán, s ezzel hozzájárult a halfaj magyarországi kipusztulásához?

Bemutatjuk a régi idők és mai modern kor legjellemzőbb halászati és horgászati eszközeit: a rekesztékes, szigonyos, kosztos halászattól a pergetős orsón keresztül a karbonszálas horgászbotokig.
Tudta, hogy az Európai Unióban a horgászat ma az egyik vezető szabadidős tevékenység?

hatvan_4.jpg

A hatvani Grassalkovich-kastély

A hatvani kastélyt Grassalkovich (I.) Antal építtette 1754 és 1757 között, majd 1763-ban kibõvíttette. A kastély a középkori vár helyén, feltehetõen egyes megmaradt épületrészek felhasználásával épült, fõhomlokzata a fõtérre néz. Néhány méterrel kiemelkedik a közeli Zagyva folyó árterébõl.

A kastély keleti földszinti szárnyába érkezve a kávézó felõl juthatunk el a kiállításhoz. A bejárat a kávézó elõterébõl nyílik. Három teremben archív fotók alapján berendezett enteriõrök láthatók. A Hatvany-ak idejét visszaidézõ szalon-szerû környezetben korabeli bútorok, fényképek, berendezési tárgyak között sétálhatunk

hatvan_5.jpg

Barokk vadászkonyha

Eleink sokkal több vadhúst fogyasztottak, mint a ma embere. Őseink a vadat kezdetben egyszerű módon, nyárson sütötték meg, de már a XV. századtól ismertek kifinomultabb elkészítési módokat is.

Az 1700-as évek közepétől lett gyakoribb az úri étkezésben is a háziállatok fogyasztása, de a vadhús feldolgozása még mindennapi gyakorlatnak számított.

A XVIII. század közepén épült kastélyban kiállításunk helyén konyha állt, noha a helyiség eredendően nem ennek épült. A barokk főúri vadászkonyha mindennapi életét eleveníti meg a korabeli bútorrekonstrukciókkal, konyhai eszközökkel berendezett tér. Kedvcsinálóként ajánljuk ezt a korabeli vadétel-receptet:

„Sült szalonka levessel

A szalonkát pácold be. Azután metéld darabokra, s pörköld meg írósvajban, tegyél bele citromlevét, fahéjat, s egy kevés tehénhús levet, forrald föl, de ne soká. Annak utána zsemlét apríts egy tálba, és töltsd rá a levet, a tálat a tűzön hagyván, ha a szalonka megsült, tedd rá."

hatvan_6.jpg

Széchenyi Zsigmond emlékszoba

A Vadászati Múzeum névadóját gróf Széchenyi Zsigmondot és munkásságát mutatjuk be ebben a szobában. Hogyan élhetett egy főnemes, ha nem csupán vadász, de a természethez közel álló ember, ráadásul író is?
Széchenyi Zsigmond dolgozószobájában világrekorder trófeák, utazóládák, a gróf életét feldolgozó dokumentumfilm, útjairól készült fényképalbumok, XX. század eleji vadászírók könyveinek régi kiadásai, régi útikönyvek, vadászati szakkönyvek mutatják be/elevenítik meg a múlt század elején élő vadász életkörülményeit és kultúráját, vadászútjainak legfőbb helyszínét: Afrikát.
A könyvek és dokumentumok, digitalizált formában (elektronikusan és makettként) válnak közvetlenül is megismerhetővé.

hatvan_7.jpg

A vadászat kultúrtörténete

A vadászmesterség tárgyi kultúrája

A vadászat az emberiség történetének, az emberi kultúrának a része. Fontosságát jelzi, hogy az antikvitás idején megszülettek istenei: a görög kultúrában Artemisz, a rómaiban Diana. A középkorban a vadászatot a mechanikai mûvészetek közé sorolták, a takácsmesterség, kovácsmesterség, építõmûvészet, hajózás, földmûvelés, színjátszás és gyógyítás mellett. A vadászat a képzõmûvészeti ábrázolások kedvelt témája volt az ókortól kezdve, eszközeit a legjobb mesterek készítették, iparmûvészeti remekek voltak.

hatvan_12.jpg

Négy, egymásba nyíló teremben mutatjuk be a vadászat kultúrájának tárgyi emlékeit. A termekben a látnivalók idõrendben és tematikus egységekbe vannak rendezve. Míves fegyverek, vadászeszközök, képzõmûvészeti alkotások láthatók elegáns környezetben. Archív fényképek és egy rövid film idézi fel a nõi és a fõúri vadászat világát.

Vadászírók - Élmények

A vadászírók alkotásainak lényege a természetszeretet, az átélt élmények, tapasztalatok átadása. Olvasóik a vadászati kultúrát is megismerhetik. A legjelentõsebb vadászírók közé számít Széchenyi Zsigmond, Fekete István, Kittenberger Kálmán, Bársony István, Nemeskéri-Kiss Sándor.

A pihenõnek kialakított virtuális könyvtárban a hazai vadászírók mûveibe olvashatunk bele. Regényrészleteik, írásaik mellett életükbe is bepillanthatunk.

A modern vadászmesterség: trófeaközpontú vadászat

Európában négy nagy vadászati rendszer – a skandináv, az angolszász, a mediterrán és a német – alakult ki. Hazánk történelmi hagyományai miatt a német rendszerhez tartozik.

A német vadászati rendszert a nagyvadfajok esetében a barokk kor óta a trófeakultusz jellemzi. A trófeát a vadász a természet egyedi alkotásának tekinti. Egy-egy kiemelkedõ minõségû trófea ritka érték, amelynek megszerzése a vadász mesterségbeli tudását, kitartását és persze szerencséjét is jelzi, de az állományt kezelõ vadgazda munkáját is dicséri.

A XIX. sz. vége óta a vadászati teljesítményt és a vadállomány állapotát is a trófea minõségével mérjük.

A kiállításban, két teremben a trófeaközpontú vadászatot és a trófeabírálat módszereit ismerhetjük meg. Interaktív, háromdimenziós szimuláció mutatja be, hogyan alakul ki és fejlõdik az agancs. A falakon, trófearácsokon elhelyezett különbözõ korú gím- és dámszarvas-, valamint õz- és muflontrófeák láthatók.

hatvan_9.jpg

A kiállításokat a tervek szerint tárlatvezetéssel nézzük meg.

Belépő: Teljes árú: 1.600 Ft/fő;  nyugdíjas: 800 Ft/fő + a tárletvezetés díja, mely a létszámtól függ.

A Vadászati Múzeum megtekintése után fakultatív lehetőségként megnézhetjük a közelben lévő Hatvany Lajos Múzeális Gyűjteményt is. Itt láthatjuk a Régészeti gyűjteményt, mely az újkőkortól a török korig tartalmaz leleteket és itt van kiállítva Lesznai Anna életműve, mely egyedülálló az országban. Ő volt az egyik legnagyobb magyar költőnő, egyben a magyar szecesszió egyik legkiemelkedőbb képzőművésze. Ez a kiállítás neki állít emléket. Megtekinthetjük még a Sörfőtés története Hatvanban című érdekes kiállítást is.

Ezt a múzeumot egyénileg tekinthetjük meg.

Hazaindulás a délutáni órákban.

Jelentkezés: email: vandorbot11@gmail.com





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 82
Tegnapi: 91
Heti: 173
Havi: 2 058
Össz.: 32 673

Látogatottság növelés
Oldal: HATVAN - Látogatás a Vadászati Kiállításon
VÁNDORBOT TÚRACSAPAT - © 2008 - 2018 - vandorbot-turacsapat.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: vandorbot.hu metrólátogatás - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »