VÁNDORBOT TÚRACSAPAT

Aktuális túráink, útjaink, - leírások, fotók a lezajlott túrákról

LÁTOGATÁS A SZIKLAKÓRHÁZBAN

2018 január 27

Ezen a napon a Budai Vár barlangrendszerének egy részében lévő egykori Sziklakórházat járjuk be. A sétát szakvezető vezeti, aki a látnivalók mellett sok érdekességet mesél a II világháborútól napjainkig terjedő történelmi időszakról.

sz_barlangok.jpg

A PROGRAMRA ELŐRE FEL KELL IRATKOZNI

JELENTKETÉSI HATÁRIDŐ: 2018 január 20

Találkozás a Sziklakórház pénztáránál 10.30 órakor. A vezetés 11 órakor indul. A Sziklakórház címe: I ker. Lovas u 4/c (A Tóth Árpád sétány alatt).

A Sziklakórház a Budai Vár alatt található barlangrendszer egy kiépített része. A Várhegy alatti, világviszonylatban is ritka barlangok a jégkorszak után a mészkő és az alatta lévő márga találkozásánál mosódtak ki, forrásvizek segítségével. A mintegy 10 km hosszú barlangrendszert a helyi lakosok a középkortól kezdve folyamatosan használták. A II. világháború kitörésével, 1939-től jelentős részét megerősítették, óvóhellyé alakították át. A későbbi Sziklakórház első kiépített területe a „K” jelű riasztóközpont volt, ahonnan a Várnegyed légoltalmi szirénáit 1937–45 között működtették. Míg a légvédelem az ország légterének védelmét látja el, a légoltalom a civil lakosság biztonságos elhelyezésének és védelmének feladatát oldja meg.

Mivel a Vár akkoriban a „kormányzati negyed” helyszínéül szolgált, így logikus lépés volt, hogy egy bombabiztos segélyhelyet is létrehozzanak a vári lakosok és tisztviselők gyorsabb orvosi ellátása érdekében. Költségtakarékosság miatt a választás a korábban már feltárt Úri utcai szakaszra esett, ahol a riasztóközpont építményét egészítették ki a segélyhellyel. Bejárata az I. kerületi városházáról nyílt. A honvédelmi miniszter utasításával összhangban Szendy Károly, Budapest előrelátó polgármestere rendelte el a Sziklakórház kiépítését. A létesítményt költségkímélési szempontok miatt a barlangrendszerhez igazítva alakították ki – barlangteremből szoba lett, járatból folyosó. Az építkezés 1941 és 1943 között megfeszített ütemben folyt, végül 1944. február 20-án megnyílt a Székesfőváros Sebészeti Szükségkórháza. Három nagy kórterme, illetve korszerű műtője volt.

sz_kiepit.jpg

A kórházi megnyitón jelen volt és ápolónőként is dolgozott itt özv. Horthy Istvánné Gróf Edelsheim-Gyulai Ilona az I. Honvéd Hadtest vöröskeresztes főápolónője (a képen középen).

fenykep14.jpg

A kórház főápolónője Andrássy Ilona grófnő volt. Szintén itt dolgoztak Cziráky Alice és Széchényi Ilona grófnők is, sok más nővérrel együtt.

Igazán intenzíven csak az 1944. májusi amerikai légitámadások után került használatba. Feladata az általános sürgősségi ellátás lett, így a légitámadásokban megsérülteket is fogadta. A kórház műszakilag és orvostechnikailag nagyon korszerűnek számított. Gyenge pontja a melegítőkonyha volt, mely a város bekerítése után túl kicsinek bizonyult. A kórházat a Szent János Kórház felügyelete alá rendelték, vezetőjének dr. Kovács István egyetemi adjunktust, sebész főorvost nevezték ki (a képen).

sz_kovacs.jpg

Ő a frontot is megjárta orvosként, kórházvonaton teljesített szolgálatot. Helyettese a szintén katonaviselt dr. Seibriger András sebészorvos lett. Az orvosi ellátást a Vöröskereszt önkéntes ápolónői segítették. A 94 ágyas létesítmény Budapest 1944-45-ös ostroma idején teljesen megtelt. Kovács doktor a polgármesternek benyújtott jelentése szerint az ostrom alatt egyszerre 200-230 fő volt összezsúfolva. Szemtanúk beszámolói szerint, aki nem fért el a kórházban, a barlangrendszerbe nyíló több átjárón keresztül a barlangtermekben helyezték el. A halálozási arány igen magas volt a járványok, eszköz- és gyógyszerhiány miatt. A kórházban civilek és katonák feküdtek vegyesen, a nők számára külön kórterem volt fenntartva.

A sebesültek összetolt emeletes ágyakon feküdtek: hárman fent, hárman lent, illetve az ágyak között hordágyon vagy szalmazsákon a többiek.

sziklakorhaz.jpg

Német katonákat is elláttak itt, de ők nem feküdtek bent. Számos magyarországi német, sváb katonát, akik a Waffen-SS kötelékébe kényszersorozással kerültek – szintén a kórházban láttak el. Mivel a létesítménynek saját áramfejlesztője volt, az ostrom során itt még akkor is tudtak ellátást biztosítani és röntgenfelvételt készíteni, mikor a többi felszíni kórházban ez már nem volt lehetséges.

A kórházban 8 munkaszolgálatos orvos is tevékenykedett. A kerületi rendőrkapitány, dr. Koppány Kálmán megakadályozta, hogy a nyilasok deportálják őket, átöltöztek magyar katonaorvosi ruhába, így nyugodtan tudtak dolgozni. A rendőrkapitány ezért a tettéért rákerült az Igazak Falára. 1944 novemberében azonban árulás miatt két orvost elfogtak. Az egyiket a Dunába lőtték a nyilasok, a másikat koncentrációs táborba küldték.

Az orvosok és nővérek sok ezer magyar katona és civil életét mentették meg. Az 1945. február 11-i kitörés után a járóképes betegek elmentek. A többieket később a még 1945 júniusáig működő kórházból folyamatosan szállították el. A Sziklakórházban élte túl az ostromot Friedrich Born, a Nemzetközi Vöröskereszt magyarországi delegátusa is. Ő menlevelet adott az itteni alkalmazottaknak és letárgyalta a szovjet parancsnoksággal, hogy működhessen a kórház. Erre azért is szükség volt, mert a felszíni kórházakban nagyon nagy kár keletkezett és idő volt, míg helyreállították őket. A kórházat 1945 júniusában bezárták. Az orvosok egy része Nyugatra menekült. A kórházat vezető dr. Kovács Istvánt és dr. Seibriger Andrást a háború után 2-3 évig meghurcolták, a kórházi praxistól eltiltották.

Téveszme: A kórházat nem „lángszórózták ki az oroszok”. Ez a félreértés onnan származik, hogy a barlangrendszerben el volt különítve a németeknek egy rész kórház funkciókra, de kiépítés nélkül. Az ott maradtakat (járóképtelenek) ölték meg lángszóróval a szovjetek, miután többen még fekve is védekeztek fegyverrel, gránáttal. A cél az volt, hogy a szovjetek ne találjanak katonát a Sziklakórházban, így hamar civilbe öltöztettek mindenkit. Így senkinek nem esett bántódása.

A kórház felszerelését jórészt elvitték. A létesítményt egy magáncég, a Vírus Oltóanyagtermelő Intézet vette bérbe. Az Intézet a háború után elterjedő kiütéses tífusz elleni oltóanyag gyártását tartotta legfontosabb feladatának. Ez Magyarországon és az egész délkelet-európai régióban egyedülálló volt, így jugoszláv exportra is termeltek. Az 1950-es évek elején a létesítményt titkosították. Az LOSK 0101/1-es rejtjelszámot kapta a „szigorúan titkos” minősítés mellé. A titkosítást csak 2002-ben oldották fel. A hidegháborús feszültség hatására döntöttek a bővítéséről, így 1952-ben új kórtermet alakítottak ki és megkezdték a létesítmény felszerelését.

Az 1956-os forradalom első napjaiban a kórház ismét megnyitotta kapuit és ellátta a sebesült civileket, katonákat. A kórház vezetője a János Kórház kiváló sebésze, dr. Máthé András lett.

sz_mate.jpg

Szemtanúk szerint nyakában láncon hordta az első fejlövéses sérült agyából kioperált golyót. A beteg végül felépült. Máthé nem engedett amputálni, a lehetetlent is megpróbálva operált – sikerrel, amiért számos túlélő élete végéig hálás volt neki. A II. világháborúban is itt szolgáló dr. Seibriger András volt a helyettese, aki a disszidálás helyett a Sziklakórházat választotta. Az egyik kórterem nők számára volt fenntartva. Hat fiú és egy lány is született a forradalom és szabadságharc napjaiban. A szabadságharc leverése után a kórház 1956 decemberéig még működött..

1958-1962 között átépítették és kibővítették a létesítményt, hogy vegyi- vagy atomtámadás esetén is használható legyen. Ekkor épült az egészségügyi áteresz, lég- és vízkezelő rendszer. Kiépült a Dunához egy közvetlen vízvezeték- és szivattyúrendszer, illetve harcigázszűrő- és energiaellátó rendszerek.

sz_szello.jpg

Utóbbi szíve a máig működőképes két GANZ gyártmányú dieselmozdony motor és a hozzájuk kapcsolódó generátorok. Így a teljes kórházat üzemeltetni lehetett volna a külső áramellátás zavara esetén. A Főváros részéről az építésvezető Bakonyi István volt. A kórházat Szabó gondnok felügyelte. A korszerű gépészet képessé tette a létesítményt vegyi- vagy atomtámadás esetén is betegeket fogadni – legalábbis elméletileg.

Az elkészült, akkor igen korszerű kórházat továbbra is a János Kórház kezelte. A tervek szerint kijelölt orvosai, ápolói jöttek volna fel a létesítménybe túlélni egy vegyi- vagy atomtámadást. A 72 óra teljes és három hét részleges elzárás után megnyitva a kórházat ellátták volna a sérülteket. A kórház színvonalára jellemző, hogy légkondicionáló berendezéssel is ellátták, amivel még manapság sem büszkélkedhet minden kórház. A haditechnikai fejlődés (a neutronbomba) miatt már az 1960-as évek végére elavult lett a létesítmény. Megszüntetni azonban senki nem szüntette meg, így a János Kórház, mint megbízott kezelő a gondját viselte, a Polgári Védelem pedig raktárnak használta.

sz_hordagy.jpg

A létesítménybe vezényelt orvosok és ápolók az 1980-as évek közepéig tartottak évente polgári védelmi gyakorlatot a kórházban, ki-ki elpróbálva a saját szerepét konfliktus esetén. Egy gondnok család lakott az előterében lévő szolgálati lakásban 2004-ig, és szigorú titoktartási kötelezettség mellett karbantartották a kórházat. Mohácsi bácsi naponta szellőztetett, karbantartva az elektromos és gépészeti rendszert. Mohácsi néni pedig takarított, sterilizált és kéthetente újraágyazott. 2004-től az időszakos karbantartást már a János Kórházból kijáró szakemberek végezték. 2004-2006-ig a Krétakör Színház használta alkalmanként előadásra. Emellett a 2006-os Kulturális Örökség Napján is látogatható volt. Korszerűsítésre, felújításra azonban 2007-ig nem került sor.

2007-ben a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kezdeményezésére számos szakmai szervezet bevonásával felújításra került a létesítmény. Részlegesen már a 2007-es Múzeumok Éjszakájától megnyílt a látogatók előtt. További munkálatok után 2008. március 11-től folyamatosan megtekinthető, mint kiállítás. 2010-ben a kiállítás az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól megkapta a közérdekű muzeális gyűjteményi besorolást, és mint országos gyűjtőterületű múzeum működik.

sz_bejarattele.jpg

A Sziklakórház különleges időszaki kiállítása a Hirosima-Nagaszaki Atombomba kiállítás.

A Sziklakórház tárlata 2017. december 20-tól ismét olyan eredeti tárgyakkal egészül ki, melyek az 1945-ös hirosimai és nagaszaki atomtámadás következtében megégve, megrongálódva maradtak meg. A kiállítás a Hirosimai Béke Emlékmúzeum és a Nagaszaki Atombomba Múzeum közreműködésével valósul meg.

A túra időtartama: 60 perc bevezető filmmel együtt. Az egész II. világháborús hadikórházat bejárja, valamint az atombunker részt és a Különleges Műveleti Erők életébe is bepillantást nyer.

Belépő: Teljes ár: 4.000 Ft/fő; diák, nyugdíjas: 2.000 Ft/fő; 70 év felett ingyenes. A jegyár tartalmazza a vezetést is.

Jelentkezés: email: vandorbot11@gmail.com





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 78
Tegnapi: 91
Heti: 169
Havi: 2 054
Össz.: 32 669

Látogatottság növelés
Oldal: LÁTOGATÁS A SZIKLAKÓRHÁZBAN
VÁNDORBOT TÚRACSAPAT - © 2008 - 2018 - vandorbot-turacsapat.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: vandorbot.hu metrólátogatás - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »